Budapesten és a főváros környékén több nagyobb ipari szennyezés történt a rendszerváltozás előtt. Az így keletkezett veszélyes hulladékoknak csak egy részét sikerült elszállítani, általában a pénz vagy a pontos tényfeltárás hiánya miatt húzódik el a kármentesítés.
Ürömön és Budafokon 1967 és 1969 között bányaudvarokat és barlanglakásokat töltöttek fel sav- és ciántartalmú gázgyári masszával.
A szennyezést a Fővárosi Gázművek követte el, de a jogutód nem kötelezhető a rehabilitációra, így az államnak kell fedeznie a kármentesítés költségeit. A csaknem százezer tonnányi veszélyes hulladék elszállítása az előzetes számítások szerint több milliárd forintba kerül majd. Az üröm-csókavári mészkőbánya területén található, veszélyes hulladékként nyilvántartott gáztisztító massza részletes feltárását 2003 közepéig kell befejezni. Budafokot a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség határozata értelmében 2005. december 31-ig kell megtisztítani a masszától, de ezek a munkálatok már jövőre elkezdődnek. Ez azért is fontos, mert a rehabilitációt a szakértők szerint nem lehet tovább halasztani, hiszen a veszélyes anyagok csurgalékvízen keresztül könnyen bekerülhetnek a Dunába, illetve elérhetik a fővárosi vízbázisokat. A csurgalékvíz szivattyúzását folyamatosan végzik, hogy megakadályozzák a katasztrófát. Egyelőre még kérdéses, hogyan találják meg a rehabilitáció forrásait. Nagy gondot okoz az is, hogy a szennyeződés elszállításához nincs lerakóhely az országban, a feldolgozás technológiája pedig még nem kidolgozott.
Kármentesítésre volt szükség az Óbuda Mgtsz egykori területén, ahol az Aquincumi Múzeum kőtárát töltötték fel gázgyári vegyszerrel, és az üllői Dóra-pusztán az Állatorvos-tudományi Egyetem Kísérleti Intézetében is, ahol a növényvédő szerek szakszerűtlen tárolása okozott szennyezést.
Hosszú ideig hígtrágyatavak fenyegették a vízbázist a XVII. kerületi Rákosvölgye Sertéshízlaló és Tojástermelő Kft. területén.
Mikola Margit sajtóreferens tájékoztatása szerint a cég felszámolta a szennyezést, és most végzi az ingatlan rekultivációját.
Veszélyes hulladék szennyvizének nehézfémtartalma szivárgott a talajba évekig Törökbálinton a Mechanikai Művek Rt. területén, ahol több mint százmillós kár keletkezett. Innen nem messze, a XXII. kerületi Nagytétényben az ország egyik legnagyobb kohósalak nehézfémszennyezése történt, amely másfél kilométeres körzetben bekerült a talajba. Az itteni meddőhányókat hétszázezer tonnánál többre becsülik.
A nagytétényi környezetszennyezés már az 1920-as évektől elkezdődött, és egészen az üzem bezárásáig, 1990-ig tartott. A Magyar Ónművek kárt okozó kohászati tevékenységét a Metallochemia folytatta, amíg az új tulajdonos, a Metalloglobus Rt. birtokba nem vette a területet.
A környezetvédelmi hatóság a jogutódot kötelezte a rehabilitációra, de a cégnek mindössze kétmilliárd forintja van erre, holott a kármentesítés több mint nyolcmilliárd forintba kerül.
A Metalloglobus Rt.-nek elfogadott kiviteli terve van a munkálatokra. Az elmúlt években gyakran szóba került a hatos autóút területen történő átvezetése is, hogy előteremthessék a rehabilitáció költségeit. A választási kampány időszakában, egy helyi lakossági fórumon, a szocialista képviselőjelölt, Lendvai Ildikó vendégeként Medgyessy Péter azt állította, hogy miniszterelnöksége esetén a kormány biztosítja majd a szennyezés megszüntetéséhez szükséges hiányzó összeget. Ezt a kijelentést többen különösnek tartották, mert eddig minden illetékes úgy nyilatkozott, hogy az állami költségvetésből egyelőre nem lehet előteremteni a rehabilitáció összes forrását.
– Nem is arról van szó, hogy ebben az évben az összes hiányzó forrást előteremti a kormány, hanem arról, hogy az első évben elvégzendő feladatok fedezetét biztosítja – szögezte le Lendvai Ildikó.
A politikus elismerte, hogy az elképzelés nem új, hiszen Németh Zsolt országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi miniszter is ezt ígérte a nagytétényieknek. Hozzátette: azt szeretnék, ha a munkák már az év végén elkezdődhetnének, és a folyamatos munka érdekében minden évben külön keretből nyújtanának támogatást a rehabilitáció befejezéséig.
Több ezer tonna pakura gyűlt össze egy kavicsbányában Pestszentlőrincen az 1950-es évektől kezdődően. A csaknem hatszázmillió forintos kárt az új tulajdonosnak kell elhárítani. Mester László polgármester tájékoztatása szerint tavaly októberben adták el a területet egy beruházónak, amely magára vállalta az ingatlan kármentesítését. A társaság most felmérést végez az ingatlanon és kárelhárítási tervet készít. A polgármester elmondta: az előzetes becslések szerint csaknem egymilliárd forintba kerül majd a rehabilitáció. A megoldás a környezetvédők szerint nem a legmegnyugtatóbb, hiszen a beruházó bevásárlóközpontot kíván építeni a pakuratavak helyén, és ez újabb zaj- és levegőszennyezést okozhat a környéken.
origo.hu
Orbán Viktor: „Ukrajnával rosszul járnánk, rossz üzlet!”
