Négy, holland fejlesztésű vízminőség-ellenőrző rendszert üzemeltek be a napokban a Fővárosi Vízművek Rt. laboratóriumában és üzemeiben. A rendhagyó berendezéseket olyan kagylók működtetik, amelyek azonnal érzékelik a legkisebb szennyeződéseket is az ivóvízben.
A légzés és a táplálkozás során, normál körülmények között a kagylók héja nyitva van, de a vízi környezetben bekövetkező szennyezés hatását héjuk zárásával igyekeznek elkerülni. Ezt használja ki a kagylómonitor, amelyet az igen érzékeny héjmozgások működtetnek. A héjra rögzített nagyfrekvenciájú elektromágneses érzékelők a számítógépes adatfeldolgozás és -értékelés után egy riasztórendszer felé továbbítják a kezdeti jeleket, biztosítva a vízminőség folyamatos ellenőrzését. Az érzékelők nem zavarják az állatokat az élettevékenységükben és a szabad mozgásban. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy lényegesen olcsóbb más biológiai vízminőség-ellenőrzéseknél, és kevesebb a téves riasztások száma is.
Mivel a kagylók önfenntartóak, a berendezés hosszú ideig üzemelhet karbantartás nélkül, és csak minimális felügyeletet igényel. A vízművek eddig is használt biológiai monitoringrendszert, amelyben halakkal ellenőrizték az ivóvíz tisztaságát. Ezek a berendezések tovább működnek, de kiegészülnek a jóval biztonságosabb és gazdaságosabb kagylómonitorokkal – tudtuk meg Rosta Gábortól, a Fővárosi Vízművek Rt. kommunikációs osztályvezetőjétől.
Tájékoztatása szerint összesen négy ellenőrző ponton működtetik majd a rendszert, eddig a Csepeli Vízműben, a szolgáltató vízminőségi laboratóriumában és békásmegyeri üzemében indították el a kagylómonitorokat. Az új minőség-ellenőrzés alkalmazhatóságát és megbízhatóságát igazolja, hogy több mint tíz éve használják a világban az ivóvíz előállításában, a folyóvizek monitorozásában és az aquakultúrák védelmében. Ugyanakkor az élő szervezeteken keresztül a vízminőség értékelése közben olyan összetevőket is vizsgálhatnak, amelyeket nem ellenőriznek egy szokásos kémiai elemzésnél.
A komponensek szélesebb körét érzékelő monitor éjjel-nappal működik, és hirtelen szennyezés esetén perceken belül vészjelet ad, amely után automatikus mintavétel indulhat el.
A vízművek munkatársai Budapesten egyébként a hét minden napján, évente mintegy 26 ezer alkalommal végeznek fizikai, kémiai, mikrobiológiai és radiológiai tulajdonságokra kiterjedő vizsgálatot és minősítést. Az északi és déli víztermelő gépházaknál mindennap, a társaság kútjainál és a fogyasztói hálózat kijelölt pontjain negyedévente ellenőrzik a víz minőségét. Naponta mérik a Duna szennyezettségének változásait is. Folyamatosan figyelemmel kísérik a vízadó rétegben végbemenő folyamatokat, és szükség esetén javaslatokat tesznek a beavatkozásra. Az egészségre káros baktériumokat és vírusokat a vízhálózat időszakos átöblítésével és vákuumklórozó berendezések alkalmazásával pusztítják el az ivóvízben.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
