Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter tavaly a Római-part tömegsport jellegű fejlesztését szorgalmazta, és közölte: a beruházások első ütemére ötszázmillió forintot szán a legtöbb csónakházat birtokló Sportlétesítmények Rt. Az elképzelések szerint a parti sávban továbbra is csónakházak és éttermek kapnának helyet, ezek mögött egyéb sportlétesítmények, illetve szállodák épülhetnének fel.
A sportminiszter megígérte, hogy a változások ellenére sem engedik lakóparkok vagy szállodák felépítését a csónakházak helyére.
A csónakházak száma azonban tovább fogyott, és a tömegsport kedvelői attól tartanak, hogy az idén még rosszabbá válhat a helyzet. Az olcsón eladott telkek egy részét ugyanis szerintük olyan befektetők vásárolták fel, akik alig várják, hogy a minisztériumi szándék és a jogszabályok felülbírálásával újabb, jövedelmezőbb éttermeket, szállodákat és jachtkikötőket létesíthessenek a Duna-parti víziparadicsomban.
– Tartunk attól, hogy a csónakházak helyét, a budai tömegsport egyik legjelentősebb bázisát jachtok foglalják el, ezért evezőstüntetést szervezünk vasárnap délelőtt tíz órától a Római-parton – jelentette be Szerb József, a dunai vízi túrák és a rendezvény egyik szervezője. A kajakosok és a kenusok a folyópartra várják Tarlós István III. kerületi polgármestert, Donáth László országgyűlési képviselőt, Demszky Gábor főpolgármestert és a csónakházak tulajdonosait. Miután a hajósok beszámolnak az aggályaikról, a parlament elé eveznek, hogy még nyomatékosabban követeljék a Római-part védelmét.
Juhász Ágnestől, a Magyar Természetbarát Szövetség vízitúra-bizottságának elnökétől megtudtuk, több mint húsz csónakházat adtak el a Római-parton az elmúlt tíz évben. Amikor a Sportlétesítmények Rt. tulajdonosi jogainak gyakorlását 1997-ben két alapítvány vette át, már csak tizenhét csónakház volt a társaság birtokában a korábbi huszonháromból. Az alapítványok további hét létesítményt értékesítettek, de főként olyan sprotegyesületeknek és önkormányzatoknak, amelyek tömegsport célokra használják ezeket. A Sportlétesítmények Rt. azonban tavaly újabb eladásokba kezdett, három csónakházat harmincéves bérletbe adott, hármat pedig rajtaütésszerűen eladott egy társaságnak.
– Egyedül a III. kerületi önkományzat állt mellénk, és májusban ideiglenes változtatási tilalmat rendelt el az új tulajdonosoknak, majd helyi szabályzattal akadályozta meg a csónakházak eltüntetését – szögezte le Juhász Ágnes.
– A Római-parton nőttem fel, úgy hogy pontosan tudom: az ottani tömegszórakozást nem szoríthatják ki az exkluzív létesítmények – jegyezte meg Tarlós István kerületi polgármester. – Mindig a Duna-parti tömegsport mellett álltunk, ezért változtatási tilalom elrendelésével, majd a városrendezési szabályzat előírásaival akadályoztuk meg, hogy a csónakházak kiszoruljanak a területről – tette hozzá. A polgármester hangsúlyozta: a helyi előírások szerint minden lebontott telep helyére két éven belül az eredeti kapacitás legalább nyolcvan százalékával bíró, új csónakházat kell építeni, és ettől az alapelvtől nem térnek el a jövőben sem a hatósági engedélyezés során.
Tóth András, a Sportlétesítmények Rt. vezérigazgatója azt állítja, hogy a három csónakházat megvásároló társasággal együtt jelentős fejlesztéseket terveznek a térségben, de a változások ellenére sem kell attól tartani, hogy szállodák vagy szórakozónegyed épül a tömegsportot szolgáló létesítmények helyén. Az elképzelések szerint csak a nyári szezon után kezdenek hozzá az üdülők és a csónakházak korszerűsítéséhez. A Sportlétesítmények Rt. ötszázmillió forintot szán a beruházások első ütemére.

Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak