A kilencvenes évek elején több volt honvédségi területről derült ki, hogy egyedülálló természeti kincseket őriztek meg rajtuk azzal, hogy elzárták ezeket a polgári lakosságtól. Ilyen a három kerület határában található Tétényi-fennsík, ahol közel természetes állapotban maradtak meg a sziklagyepek és a sztyeppék. Ismereteink szerint a fennsík platóján ma több mint 300 növényfaj fordul elő, és számos állatfaj választotta élőhelyének a területet. Ezek közül mintegy 40 védett növényfajt és csaknem 80 védett állatfajt kellene megóvni a pusztulástól. Köztük olyanokat, amelyek értéke felbecsülhetetlen, mint a homoki nőszirom, a henye boroszlán, illetve a rendkívül ritka állatfajok, például a sisakos sáska, vagy az őszi araszoló, melyek csak a Tétényi-fennsíkon találhatók meg az egész országban. Nem véletlen, hogy a természetvédők harcot indítottak a védetté nyilvánítás érdekében. Az országos védettségre benyújtott javaslatot az előző választási ciklusban a Környezetvédelmi Minisztérium többször elutasította, így a terület XXII. kerületi részét a helyi önkormányzat a saját hatáskörében próbálta védetté nyilvánítani. A természetvédők céljainak megvalósítását nehezítette, hogy a honvédség befektetőtársaságoknak adta el a területet, így egy sor hasznosítási és beépítési terv készült. A beépítések a nem mindennapi természeti kincs végét jelentették volna. A nagytétényi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület ezer aláírást juttatott el Demszky Gábor főpolgármesternek, és az aláírók között hat akadémikus és számos szakértő neve is szerepelt. Leveleket küldtek a Fővárosi Közgyűlés frakcióinak is, amely végül eredményre vezetett. A Tétényi-fennsík XXII. kerületi részét védettség alá helyezték. A környezetvédők több mint tízéves küzdelmét azonban továbbra is veszély fenyegeti. Az illegális szemétlerakókat csak részben sikerült kiszorítani a környékről, és a fennsík Törökbálinthoz tartozó szakaszát nem tudják védelemben részesíteni.
Jelenleg több tulajdonosa van az ingatlannak, amelyre egy társaság lakóparkot kíván építeni.
– Az építkezés azt jelentené, hogy egy 16 hektáros, példátlan értékű természeti kincs tűnne el a főváros határán, és a szomszédos védett terület is veszélybe kerülne – jelentette ki Mészáros Péter, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Tájékoztatása szerint a Természetvédelmi Hivatal is ellene volt az országos védettségnek, és inkább azt szorgalmazta, hogy legyenek helyi védettségűek ezek az övezetek. A helyi védettséget azonban a törökbálinti önkormányzat és a tulajdonosok gátolják, míg a helyi környezetvédők egy része is felemás magatartást tanúsít a polgármester befolyása miatt.
– Egyedül a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatójának köszönhető, hogy eddig sikerült megakadályozni a telek belterületbe vonását, de értesüléseim szerint már őt is megfenyegették a beépítés mellett kardoskodók – fűzte hozzá Mészáros Péter.
– Többször kérték a terület művelési ágból való kivonását, de ezt az 1999-es kormányrendeletre hivatkozva kétszer is megvétóztam, s egyelőre nem lehet beépíteni a Tétényi-fennsík törökbálinti részét sem – mondta el Vass János, a Duna– Ipoly Nemzeti Park igazgatója, akitől megtudtuk azt is, hogy jelenleg szakértők vizsgálják a terület természeti védelmének lehetőségeit. Az igazgató szerint figyelembe kell venni a tulajdonosok és a hatóságok elvárásait, mert csak így dönthető el, hogy mi valósítható meg reálisan a környezetvédők igényei közül. Az első tárgyalásokat már lefolytatták az ügyben, és azt mérték fel, hogy a tulajdonosok és a hatóságok milyen mértékben támogatják a védetté nyilvánítást.
– A megbeszélések és a szakértői viszgálatok eredményéről csak másfél hónap múlva, a döntés megszületésekor nyilatkozom, de annyit elmondhatok, hogy hihetetlenül nagy erők állnak a beépítés mellett – szögezte le az igazgató. A támadásokról szólva Vass János megjegyezte: gyors döntésre lesz szükség, hogy elkerüljék a további konfliktusokat, mert a természetvédőket egyébként is állandóan az a vád éri, hogy csak korlátozni képesek, és nem segítő szándékkal lépnek fel.
A fennsíkon 16 hektáros tulajdonrészszel rendelkező Nemax Kft. vezetőivel – amely lakóparkot akar építeni – megkeresésünk ellenére nem tudtunk beszélni.
Emlékezetes, hogy korábban természetkárosítás miatt feljelentették a rendőrségen a Nemax Kft. tulajdonosát, mivel az úgynevezett természeti területen hozzávetőleg 730 millió forint eszmei értékű védett növényzetet károsított meg, amikor tavaly letaroltatta az éppen virágzó árvalányhaj nagy részét. Erre az ingatlanra egyébként jelzálogot jegyzett be a korábban Medgyessy Péter által vezetett Inter Európa Bank egyik cége, amely a Nemaxszal áll kapcsolatban.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
