Magyarországon a születéskor várható élettartam 2000-ben 71,3 év volt (a nőké és a férfiaké átlagban). Ez ugyan a mindenkori legmagasabb érték, ám nemzetközi összehasonlításban igencsak alacsony. A várható élettartam Nyugat-Európában 75–79 év között van, és a volt szocialista országok közül egyedül Romániában, illetve a felbomlott Szovjetunió utódállamaiban alacsonyabb, mint hazánkban. Mindez azt is kifejezi: nemzetközi összehasonlításban a magyar halandóság sokkal roszszabb helyzetet tükröz, mint az egy főre jutó hazai termék (GDP) a gazdasági fejlettségben. A GDP-nek megfelelő várható élettartam 74,6 év lenne, azaz a ténylegesnél 3,3 évvel magasabb – derül ki egy új számítási módszeren alapuló tanulmányból, amelyet Józan Péter orvos-demográfus végzett.
Száz év alatt a születéskor várható élettartam csaknem megduplázódott Magyarországon. Az 1900-ban született gyermekek mindössze 37,3 év megélésére számíthattak, a 2000-ben világra jöttek pedig már 71,3-re. Ebből a javulásból 32,6 év jutott az 1900 és 1966 közötti időszakra, az azóta tartó évtizedekben pedig mindössze 1,4 év volt az előrelépés. (Sőt, 1966 és 1993 között a születéskor várható élettartam valamelyest csökkent is, ha pedig csak a férfiak adatait nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy egy ma születő fiúgyermek rövidebb életkor elérésére számíthat, mint az, aki 1966-ban született.)
Józan Péter megállapítja: a halandóság nagy különbséget mutat a különböző földrajzi területek között. A tanulmányból kiderül, a főváros VII. vagy VIII. kerületében születettek – halandóságukból ítélve – akár egy volt szovjet közép-ázsiai köztársaságban vagy akár Líbiában is élhetnének, míg mondjuk az elit által preferált II. kerületben világra jött csecsemő életesélyei egy dániai kisgyermekéhez hasonlítanak.
A vezető halálokok is jelentősen megváltoztak az elmúlt évszázadban. Az 1900-as évek elején a legtöbb halálozást a gümőkór okozta, ezután a gyomor-, a nyombél-, a bél- és vastagbélhurut következett, majd a – főként újszülötteket megtámadó – tüdőgyulladás és a fertőző betegségek szerepelnek e kétes ranglistán. A keringési rendszer betegségeiből, valamint a daganatokból származó halálozás a századfordulón együtt sem adta ki a halálozások 10 százalékát. Mára ezek aránya több mint 80 százalékra emelkedett, de ezzel egy időben jelentősen csökkent a fertőző betegségekkel összefüggő halandóság.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
