Követelések a munka világában

A közalkalmazotti bértábla A1-es fokozatának a mindenkori minimálbérhez igazítását, illetve a bértábla ezzel arányos korrekcióját, a gazdaság teljesítőképességével megegyező keresetnövekedést, a munkabérek uniós felzárkóztatását, a Munka Törvénykönyvének módosítását, az érdekegyeztetés helyreállítását követelték-követelik többek között az új kormánytól a szakszervezetek. Medgyessy Péter leendő miniszterelnök mindezeken felül korábban három-négyszázezer új munkahely megteremtését, valamint az Orbán–Nastase-megállapodás újratárgyalását ígérte az érdekvédőknek.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) továbbra is fenntartja követelését, miszerint a közalkalmazotti bértábla legkisebb kategóriája 2002. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér összegével legyen egyenlő, illetve, hogy a további kategóriák ennek megfelelően emelkedjenek – mondta lapunknak Vadász János. A KKDSZ elnöke szerint a kormány hibás bérpolitikája miatt a minimálbér-emeléssel 2002. január 1-jétől, 551 ezer közalkalmazott közül a mintegy 360 ezernek lett azonos, nettó 37 700 forint a bére. – A követelés megvalósításához a közalkalmazotti és a költségvetési törvény módosítása szükséges, ám erre mind a forrás-, mind a törvényi lehetőségek rendelkezésre állnak – mondta Vadász János. Mint ismeretes, idén januárban a KKDSZ országos figyelmeztető sztrájkban is kész lett volna nyomatékot adni követelésének. A szakszervezeti vezető hozzátette: 2003-ra egységes közszolgálati törvény, illetve bértábla bevezetését várják a kormánytól.
Szintén a közalkalmazotti bértábla módosítása érdekében fogott korábban népi kezdeményezésbe a Pedagógusok Szakszervezete. Az akcióhoz több közalkalmazotti, oktatási szakszervezet is csatlakozott. – Még ebben az évben meg kell születniük a szükséges jogszabály-módosításoknak – mondta márciusban Borbáth Gábor, a PSZ főtitkára, aki bejelentette: az Országos Választási Bizottság 174 ezer – a szükségesnél háromszor több – olyan aláírást hitelesített, amit a bértábla módosításáért gyűjtöttek a közalkalmazotti, főként az oktatás területén működő szakszervezetek. Borbáth elmondta, hogy a törvényi előírások alapján, várhatóan júniusban, már az új parlamentnek kell döntenie a kérdésben. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az akció akkor éri el a célját, ha megszületnek a szükséges törvénymódosítások. – A szakszervezetek nem elégednek meg ígéretekkel: amennyiben szükségessé válik, a tanév végén, a kérdés parlamenti tárgyalásának időszakában készek demonstrációk és egyéb nyomásgyakorló eszközök alkalmazására – jelentette ki márciusban Borbáth Gábor.
Az MSZOSZ-tag Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) márciusban – a választások előtt – jelentette be, hogy tizenhét százalékos, januárig visszamenőleges béremelést követel idén. A szakszervezet március 27-re kétórás figyelmezető sztrájkot is tervezett, ám a Szociális és Családügyi Minisztériummal folytatott tárgyalások eredményeképpen a demonstráció elmaradt. Kónya Gusztávné akkor úgy nyilatkozott, hogy a választások után megalakuló kormánnyal tovább folytatják a tárgyalásokat, és a már megalakult sztrájkbizottságokat sem oszlatják fel. – Sikertelen tárgyalások esetén pedig nemcsak az SZTDSZ, hanem a szociális ágazat munkavállalói oldalának valamennyi tagja kész sztrájkba lépni – jelentette ki korábban Kónya Gusztávné.
A versenyszféra egyik legnagyobb és legmeghatározóbb konföderációja, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a következő kormánynak meg kell becsülnie a dolgozók munkáját, ezért a gazdaság teljesítőképességével arányos kereseteket, valamint a bérek uniós felzárkóztatását követeli az új kormánytól. A konföderáció a társadalmi párbeszéd helyreállításának érdekében támogatja a korábban megszüntetett Érdekegyeztető Tanács visszaállítását. Az ASZSZ szerint rögtön hozzá kell látni a Munka Törvényköny-vének módosításához, többek között vissza kell állítani a helyettesítés és annak díjazásának jogintézményét. A szövetség úgy véli, hogy a magyar átlagkereseteknek öt-tíz éven belül, legalább a portugál vagy a spanyol átlagkeresetek mértékét kellene elérnie, méghozzá oly módon, hogy a munkajövedelmek kérdését ne kössék más, szociális alapú kérdéshez. Az ASZSZ továbbá fenntartja a minimálbér nettósítására vonatkozó javaslatát.
A munkavállalók életkörülményeinek javításáról, valamint a „szociális fordulat” megvalósításáról szóló együttműködési nyilatkozatot írt alá januárban harmincöt – MSZOSZ-es – szakszervezeti vezetővel Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt. – Választási győzelem esetén a megállapodás pontjait kormányprogrammá emeli az új kabinet – jelentette ki Medgyessy Péter az egyezséget aláíró felek előtt. A kilenc pontból álló dokumentum szerint a felek helyreállítják az európai normáknak megfelelő társadalmi párbeszéd intézményét, és alkotmányos, jogi garanciák fogják biztosítani a munkavállalók érdekeit. A nyilatkozatban többek mellett három-négyszázezer új munkahely megteremtését, a bérek EU-s felzárkóztatását, a minimálbér adómentessé tételét, a közalkalmazotti bértábla korrekcióját, a Munka Törvénykönyvének visszamódosítását, a szakszervezetek jogainak megszilárdítását, valamint az Orbán–Nastase-megállapodás újratárgyalását vállalta Medgyessy Péter.
*
Bírósághoz fordult a Bányász Szakszervezeti Szövetség dorogi szervezete, mivel álláspontja szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Követeléskezelő Rt. nem teljesítette az érdekvédőkkel kötött megállapodást. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy a társaság – az egyezségtől eltérően – nem év végén, hanem júniustól kezdené meg a lencsehegyi bánya bezárását.
*
A Dunaferr Vasas Szakszervezet tagsága a cégcsoport működőképességének megőrzése érdekében gyors és határozott vezetői intézkedéseket követel – tájékoztatta az MTI-t tegnap közleményben a Dunaferr Vasas Szakszervezet.