Nyugdíjemelés: az időpont is megváltozhat

Módosítja a nyugdíjemelés kiszámításának módszerét a rövidesen hivatalba lépő Med-gyessy-kormány. Elképzelhető, hogy megváltozik az emelés időpontja is, ami azt jelentené: az eddigi gyakorlattal szemben nem januárban emelkednének először az ellátások, hanem néhány hónappal később.

Jelenleg a januári nyugdíjemelés mértékét úgy számolják ki, hogy az adott évre tervezett infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés 50-50 százalékát összeadják, és az így kapott értékkel emelik az ellátásokat.
A szocialisták nem az emelés évére tervezett, hanem az előző évi „tényadatokat” vennék figyelembe. Miután az adott év egészére vonatkozó hivatalos inflációs és kereset-emelkedési adat csak a következő év márciusának végén, áprilisának elején jelenik meg (az előzetes gyorsjelentés is csak februárban), elképzelhető, hogy – a következő kormány döntésével, az eddigi gyakorlattal gyökeresen szakítva – nem januárban, hanem néhány hónappal később emelkednének a nyugdíjak.
Végleges döntés azonban még nincs. Ilyen rendszer már többször működött Magyarországon.
– Ha nem januártól emelkednek majd a nyugdíjak, az átállás az első évben sem okozna veszteséget az időseknek, az első néhány hónapra járó emelést ugyanis valamilyen formában megkapnák – hangsúlyozta Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium leendő politikai államtitkára. Az is elképzelhető, hogy a törvény rögzítené az évenkénti többszöri emelést, például úgy, hogy januárban egyfajta előleget kapnának az idősek.
A nyugdíjasokat képviselő szervezetek eltérően vélekednek az elképzelésről. Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke nem tartotta jónak, hogy az új rendszerben szükségessé válna az évközi kiegészítés. Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke egyértelműen támogatta az ötletet, mondván: nem jó, hogy mindig alku folyik a számokról, s a módosítással kiküszöbölhető az infláció és a keresetemelkedés tudatos alultervezése is, amit az Orbán-kormány rendszeresen folytatott.
Ha az alultervezés miatti kiesést kompenzálja ugyan a kormány, és a kiegészítés vonatkozik a szociális ellátásokra is (erre egyébként nincs törvényi előírás), akkor is vannak, akiket hátrányosan érint. A nyugdíjminimum összege ugyanis nem emelkedik év közben a kiegészítéssel. Több szociális ellátásra viszont akkor válik jogosulttá valaki, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot vagy annak egy meghatározott százalékát. Ez a szint az alultervezés miatt azonban nem emelkedett a szükséges mértékben az elmúlt években.
Az érdek-képviseleti szervezetek szerint egy másik módosításra is szükség lenne. Nem kellene az emelés mértékének meghatározásakor az inflációt figyelembe venni, hanem a nettó átlagkereset-emelkedéssel megegyező mértékben emelnék a nyugdíjakat. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint 2013-ig kellene a mostani rendszer szerint megállapítani a nyugdíjemelés mértékét. Erről a felvetésről egyelőre nem döntött az MSZP.