Nyugat-Európából már közel harminc éve kitiltották az azbesztcement és az eternitpala használatát, de Magyarországon egyelőre még gyártanak és alkalmaznak rákkeltő hatású anyagot tartalmazó tetőfedő elemeket, csöveket és más építőipari anyagokat.
Ütő István, az Országos Tisztiorvosi Hivatal helyettes főorvosa arról tájékoztatott, hogy ha azbeszt kerül a légzőszerveken keresztül a szervezetbe, onnan már nagyon nehezen ürülhet ki, így azbesztózist okozhat. Utcai szennyezés miatt ennek kevés a valószínűsége, de a porló azbeszt közelében dolgozók vagy élők veszélyeztetettnek számítanak. A helyzet három év múlva megváltozhat, amikor életbe lép az európai uniós jogharmonizáció jegyében született 41/2000. számú kormányrendelet, amely kimondja, hogy az azbeszttartalmú anyagok veszélyes hulladéknak minősülnek, így tilos a forgalmazásuk. Az elképzelések szerint 2005-ben elkezdik a felméréseket és az azbesztmentesítést az országban. Ez különösen fontos a nagyvárosokban és Budapesten, ahol tömegével hozták létre a házgyári lakásokat a hatvanas-hetvenes években. A környezetvédelmi szakemberek szerint a panelépületek szigetelésénél használt azbesztgyapot, illetve a föl- és leszálló vezetékek védelmére alkalmazott azbeszttartalmú csövek, valamint a tűzhelyek melletti házszigetelő azbesztlapok sérült részeiből sok esetben porlik a rákkeltő anyag.
A palatetőkkel hasonló a helyzet, mert ezeket az eső és a napsütés egy idő után elöregíti, és így azbesztszemcséket juttatnak a levegőbe.
A becslések szerint Magyarországon 1,2 millió köbméter palát és 900 ezer köbméter csövet kellene ártalmatlanítani, és ez közel 10 milliárd forintos költséggel jár.
Ehhez azonban szükség lesz a veszélyes hulladék biztonságos elhelyezésére is, de egyelőre csak az aszódi lerakó alkalmas erre.
– Jelen pillanatban csupán írott malasztnak tűnik a kormány rendelete az aszbesztmentesítésről, hiszen évek múltán is csak a felmérés és a program kidolgozása indulna el – panaszolta Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke.
– Nagyon keményen „ütni fogom a vasat”, hogy a programot végrehajtsák, hiszen évente másfél milliárd forintból tíz év alatt el lehetne tüntetni az aszbesztet az emberek közeléből az ország egész területén – tette hozzá. Az elnök szerint nemcsak a mentesítés jelent gondot, hanem a feltérképezés, a veszélyes anyag tárolása is.
A felmérések nehéz feladat elé állítják a szakembereket, hiszen többnyire nem léteznek azok a vállalatok, amelyek a régi panelházakat építették, így rengeteg épületet meg kell majd vizsgálni. Ha elkezdődik a mentesítés, akkor az aszódihoz hasonló lerakókat kell létesíteni, amelyek ellen méltán tiltakozik majd a környék lakossága.
– A Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából több felmérést is készítettünk a nagyvárosokban és Budapesten, de ez tavaly elakadt a támogatás megszüntetése miatt – közölte Somogyi Gábor, az „azbesztállomány” feltérképezésével megbízott K+F Alapítvány munkatársa. Az alapítvány szakemberei Budapest területén a XXII. kerületi Rózsakerti lakótelep házait vizsgálták részletesen, ahol az alagsori födém szigeteléséhez használták a veszélyes anyagot. Somogyi Gábor elmondta: a területen sajnos azt tapasztalták, amit az összes vizsgált házgyári épületben. A mért légszennyezési értékek bőven meghaladták a megengedettet, ennek ellenére gyerekkocsi-tárolók, klubszobák, garázsok jöttek létre a veszélyeztetett helyiségekben.
Értesüléseink szerint a felmérések az elmúlt évben elakadtak, mert tisztázatlanná vált, hogy melyik minisztériumhoz tartozik a program finanszírozása. A vizsgálatokra pedig szükségük lenne a kerületeknek is, hogy figyelembe vegyék azt a házfelújítások során.
Nyuli Edit, a XXI. kerület városépítési irodájának vezetője elmondta, hogy nem tudják, milyen a kerületi panelházak belső szerkezete, mivel az itt épült lakótelepek a hetvenes évek végén készültek, szinte a legutolsó ütemben. Lassan időszerűvé válik a felújításuk, hiszen ezeknek a házaknak 30-50 év az élettartamuk. Amennyiben a lakók igénylik a felújítást, az önkormányzat segítséget nyújt majd. A csepeli panelházak viszont nehéz helyzetben vannak, mivel a törvény értelmében nem minősül jogi személynek egyetlen társasház sem, így nem tudnak jelzáloghitelt felvenni. Nyuli Edit leszögezte: a felújítás megkezdésekor a környezetvédelmi törvény értelmében a lehető legjobb környezetkímélő technológiát alkalmazzák, és ahol azbesztszigeteléssel találkoznak, ki fogják cserélni. A hegesztéssel kapcsolódó dobozos szerkezetű panelházakat viszont csak akkor lehetne alaposan felülvizsgálni, ha szétbontanák őket.
Szalay Judit, a XX. kerületi Városfejlesztési Iroda magasépítési beruházó mérnöke elmondta, hogy Pesterzsébeten kamatmentes visszatérítendő segélyt adnak a társasházaknak egymillió forint értékben, amelyet három év alatt kell törleszteni. A támogatást szigetelésre, tetőfelújításra használhatják fel. A lakóházak nagy részében hárommillió forintra van szükség a renováláshoz, ehhez a lakók az önkormányzat egymillió forintos állagmegóvási kölcsönét, önrészt és fővárosi támogatást használhatnak fel. Felmérések ugyan erről még nem készültek, így Szalay Judit csak feltevésekre támaszkodhat a házak szigetelésével kapcsolatban. A mérnök szerint a kerületben valószínűsíthető, hogy a panelépületekben nincs azbeszt.
origo.hu
Kifogták a legendás halat, Magyart – fotó
