Amerikai adózás a cél

Az adófizetők szövetségei a világon mindenütt egyre erőteljesebben követelik, hogy a befizetett, a polgároktól adó címén elvont pénzekkel tételesen számoljon el a mindenkori kormányzat, és ezt a kötelezettségét, valamint az elszámolás formáját alkotmányban és törvényben rögzítse – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Rolf von Hohenhau, az Adófizetők Európai Szövetségének elnöke, a bajor parlament tagja.

Az Európai Parlament falain belül egyre hangsúlyosabb szereppel bíró Kis- és Középvállalkozók Uniója nevű szervezet az Európai Adófizetők Szövetségével közös szemináriumot tartott a közelmúltban azért, hogy felhívja a figyelmet az USA gazdaságélénkülésének várható hatására. Az Egyesült Államok kis- és középvállalkozóit ma már csak 29 százalékos adó terheli, ezért létfontosságú, hogy a 48 százalékos európai adóátlagot a legrövidebb időn belül legalább 40 százalékra mérsékeljék – közölte Rolf von Hohenhau.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon a nyereségadó ugyan 18 százalékos, de a kis-, közép- és mikrovállalkozók esetében a költségek jelentős része a humán szektorban jelentkezik, ahol száuzegységnyi nettó munkabér 78 százalékos munkavállalói és 71 százalékos munkáltatói teher nyom.
Gróf Eszterházy Antal, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) elnöke elmondta: a választások során a hatalomra került pártok üvegzsebű kormányt, becsületes elszámolást és az adók csökkentését ígérték. Ezeket a szövetség is üdvözli, hiszen a magyar és az Adófizetők Európai Szövetségének követelései között is szerepelnek a következők szerint: meg kell teremteni az adórendszer átláthatóságát, egyszerűsítését, mielőbbi adócsökkentést kell bevezetni, a polgárbarát adóadminisztrációval együtt.
Rolf von Hohenhau hangsúlyozta: Magyarország, és a mindenkori kormánya jó úton jár akkor, ha nemcsak Európa felé tart, hanem egyidejűleg a maximum 40 százalékos európai adószintet is irányjelzőnek tekinti, s ha a gazdaság fejlődését az adóterhek csökkentésével kívánja elősegíteni. Az adóterhek minimalizálásával járó gazdasági növekedés törvényszerűen a gazdaság fejlődésével arányosan növekvő központi adóbevételeket eredményez.
Az Adófizetők Európai Szövetségének elnöke közölte: a világ számos országában a gyakorlat igazolja, hogy az alacsonyabb adót kivető szövetségi államok gazdasági növekedése 30 százalékkal meghaladta a magas adóval rendelkező államokét, adóbevételeik egyidejű jelentős növekedése mellett. Európában Svédország példája bizonyítja leginkább, hogy a magas adókulcsok képesek viszszavetni egy ország fejlődését, hiszen Svédország 1970-ben még a világ harmadik leggazdagabb állama volt, s ma nincs az első tizenöt között. Ezzel szemben a viszonylag alacsony adószintű Írország ma az Európai Unió egyik legdinamikusabban fejlődő állama. Spanyolország adócsökkentő politikája is eredményesnek bizonyult, amit az EU átlagát meghaladó növekedési ráta és a munkanélküliség 25 százalékról 12 százalékra való csökkenése is jól tükröz.
A sajtótájékoztatón elhangzott: ma még hiányzik, de a gazdasági kormányprogramok szerves részét kellene képeznie az „adó-környezetvédelmi” intézkedéseknek, és a gazdaságélénkítő hatásának prognosztizált számait, nem számszerűsíthető pozítív hatásait kidolgozó tanulmányoknak.
Végezetül gróf Eszterházy Antal elmondta: annak érdekében, hogy választási programjában megfogalmazott ígéreteiket a kormányra került pártok teljesíthessék, a MAOSZ felajánlotta, hogy hazai szakértői, nemzetközi kapcsolatai támogatásával kész közreműködni az adórendszer, az adóadminisztráció és az adóprogramok kialakításában. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy Európába csak az európai adórendszeren keresztül vezet az út.