Miután a dohányzás, valamint a tüdő-, a légcső- és a hörgődaganat kialakulása között bizonyítottan szoros az összefüggés, a jövőben a megbetegedések számának további emelkedésére kell számítani a nőknél. Ez pedig nem az esetlegesen gyakoribb felismeréssel lesz magyarázható – mondta Józan Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főtanácsosa. Ez a betegség a legritkább esetben gyógyítható, így várhatóan a halálozások száma is emelkedik majd. Hangsúlyozta: míg a dohányzás gyakorisága 1984 és 2000 között a férfiaknál 47 százalékról 40,7-re csökkent, addig a nőknél 20,7-ről 26,3-ra emelkedett a KSH Életminőség és egészség című kiadványában szereplő adatok szerint. A növekedés vélhetőleg folytatódik – ezt tükrözik a kisebb „mintán végzett” felmérések. Különösen a 45–49 éves nők dohányzási szokásai változtak kedvezőtlenül: 1984-ben még csak 19,2 százalékuk dohányzott, 2000-ben már több mint 41 százalékuk.
Józan Péter szerint hamarosan a nőknél is a tüdőrák lehet a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A KSH adatai szerint jelenleg a férfiaknál a tüdőrák vezet, ezt követi a vastagbél-, majd az ajak- szájüreg- és garatrák. A nőknél az emlőrák áll az első helyen, ezt követi a tüdő-, majd a vastagbélrák. Ha az összes betegségcsoportot nézzük, akkor elmondható: a férfiaknál és a nőknél is a keringési rendszer betegségei jelentik a vezető halálokot, ezt követik a daganatos betegségek – amelyek előfordulásában százezer lakosra nézve világelsők vagyunk –, majd változó sorrendben az erőszakos halálesetek és az emésztőrendszer betegségei állnak.
A felmérések szinte egyöntetűen állítják: Magyarországon minden harmadik ember dohányzik. A cigarettázó férfiak hatvanöt százaléka, a nőknek pedig negyvenegy százaléka napi egy csomagnál többet szív el.
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások