A T–20-nak nevezett készítményt egyelőre még sehol a világon nem törzskönyvezték, így azt eddig csak klinikai vizsgálatokon használták. A törzskönyvezés néhány hónap múlva megtörténhet az USA-ban, majd ott piacra is kerülhet a gyógyszer – tájékoztatta lapunkat Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója. Amíg a törzskönyvezés legalább egy országban nem történik meg, addig nálunk sem használható a készítmény. Amennyiben a Magyarországon élő AIDS-beteg állapota indokolja, úgy a törzskönyvezés után leggyorsabban egyedi import formájában szerezhetjük be a T–20-at, akár már jövőre.
A T–20 – egy hosszú proteinlánc – megakadályozza, hogy az AIDS vírusa bekerüljön a sejtekbe. Az eddigi 16 féle AIDS-ellenes gyógyszer csak azután fejtette ki hatását, hogy a vírus már bejutott az immunrendszer sejtjeibe. Az új szer tervezett árát még nem közölték, de az illetékesek szerint drágább lesz, mint a többi, amúgy sem olcsó készítmény.
Bánhegyi Dénes, a László-kórház főorvosa szerint a szer valóban nagy jelentőségű, de nem csodaszer. Szerinte a bejelentés időzítése volt jó, de nem szabad elfelejteni, hogy más hatóanyagoknál is a kísérleti fázis végső stádiumába jutottak a kutatók.
A T-20-at azoknál van értelme kipróbálni – fogalmazott –, akiknél már sok gyógyszer-kombinációt használtak, de mindegyikkel szemben ellenállóvá váltak. Magyarországon csak néhány ilyen betegről lehet szó. A gyógyszer használatának nehézségeként említette, hogy naponta kétszer kell injekciózni.
Ha törzskönyvezik a szert és lesz olyan beteg, akinek szüksége van rá – tette hozzá –, akkor egyedi import formájában Magyarország hozzájuthat a készítményhez. Ha ennél több betegnek lenne rá szüksége – amit egyébként nem tart valószínűnek –, akkor egy kiterjesztett klinikai vizsgálatnak alávetik a szert.
1985 óta 963 HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak Magyarországon. A betegség előrehaladott stádiumát, azaz az AIDS-et 398 embernél állapították meg. Jelenleg az országban 500 ismert HIV-fertőzött él, a többiek már meghaltak, vagy külföldre költöztek, a 80-as, 90-es években ugyanis sok, hazánkban tanuló afrikai diáknál állapították meg a betegséget. Azoknak a számát, akik hordozzák a vírust, de nem tudnak a betegségről, 1000-2000 főre becsülik.
Magyarországon eddig két gyermek született fertőzötten. Rajtuk kívül is regisztráltak fertőzött gyermeket, ám ők Romániából érkeztek, és már haza is mentek. Két olyan esetről tudnak, amikor intravénás droghasználat útján kapta meg valaki a fertőzést. Mindketten magyarok voltak, de külföldön fertőződtek meg.
Bánhegyi Dénes szerint a vírus átvitelében egyre csökken a melegek szerepe. A 90-es évek elején a fertőzött nőknek kevesebb mint 10 százaléka volt heteroszexuális, most több mint 25 százaléka. Többségük afrikai partnerétől kapta el a vírust.
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben