Egyre több Budapest környéki településen tiltakozik a lakosság a környezetvédőkkel karöltve a lakóparkosítás és a nagyvállalatok beözönlése ellen. A tiltakozók felismerték, hogy a Budapest határában letelepült lakóparkok és bevásárlóközpontok miatt folyamatosan fogy a város körüli zöld, nő az ingázók száma és ezzel párhuzamosan a közlekedési feszültségek. Az agglomerációban néhol többszörösére duzzadt a lakosság, így új utakat, iskolákat, orvosi rendelőket kell majd építeni, de ezt csak további területértékesítéssel képesek megvalósítani. Az utóbbi néhány évben több száz hektárral csökkent az agglomerációban a zöld terület, ami ellen a környezetvédők és a helyi civil szervezetek népszavazást kezdeményeztek, tüntettek, tiltakoztak. A környezetvédők szerint ez rontja a levegőminőséget, és súlyosan károsítja az élőhelyeket is.
A tervek szerint például Piliscsabán hetven-, Pomázon több mint hatvanhektárnyi zöldet vonnának belterületbe, Mogyoródon a mezőgazdasági területek átminősítésével és a lakóparképítések folytatásával a kétszeresére is nőhet a lakosság száma. Az ipari területek kialakítása, a logisztikai és kereskedelmi központok építése ráadásul nehézgépjármű-forgalmat gerjeszthet, felerősítve a térség környezetszennyezését. A beépítések elleni tiltakozások eddig csak részeredményeket érhettek el. Piliscsabán az előző tíz évben öt lakópark létesült, és jelenleg építik a hatodikat. A Pilisi Civil Fórumnak köszönhetően egyelőre sikerült megakadályozni egy műanyaggyár kitelepülését a település határába. Nem messze innen a Tinnye melletti Mediterrán-völgyben épülő lakópark ellen a napokban időszakos forgalomzárlatokat szervezett a Tinnyei Garancs Falufejlesztő Egyesület, és az akcióhoz csatlakoztak Piliscsaba, Perbál, Tök és Zsámbék lokálpatriótái is. A civil szervezet áprilisban népszavazást is tartott, hogy megakadályozza az immár harmadik lakópark felépítését, és a több mint kétszáz összegyűjtött aláírás meggyőzte az önkormányzatot, hogy fontolóra vegye az ellenzők szempontjait. A törökbálinti önkormányzatot több mint kétmilliárd forintra perli két cég a helyi szabályozási terv módosítása miatt, amellyel megakadályozzák egy újabb lakópark felépítését. Pilisvörösvár és Pilisszántó pedig építési tilalmat rendelt el egyes területeire. Pomáz főépítésze, Titton Miklós tájékoztatása szerint 62 hektáron adnak építési engedélyt lakóparkok és családi házak felhúzására, és több mint 160 hektáron adnak helyet ipari vagy kereskedelmi létesítményeknek a településen. Ugyanakkor a külterületeken száz hektár épülhet be úgynevezett rekreációs céllal: panzió, botanikus kert és golfpálya létrehozását tervezik a település mellett. Pomáz civil szervezetei és a környezetvédő egyesületek nemrég tüntettek a helyi településfejlesztési terv ellen, amely szerintük megváltoztatná Pomáz kisvárosi arculatát, és jelentősen károsítaná annak természeti környezetét.
A város polgármestere szerint viszont Pomáz működésképtelenné és fejleszthetetlenné válik, ha nem értékesíti a vagyonának egy részét.
A hatalmas plazákkal szegélyezett Budaörs környékén még több mint egymillió négyzetméternyi belterület nagy részének beépítésére adhat engedélyt az önkormányzat. A tervek szerint két logisztikai központ, egy nagyáruház és egy irodaház épülhet meg a településen a közeljövőben, de további építkezések is várhatók. A város körforgalmas csomópontok kiépítésével kívánja korlátozni az átmenő forgalmat, de a lakók szerint inkább a helyi tömegközlekedés fejlesztésére, és egy elkerülő út kialakítására lenne szükség.
Az agglomerációs gondok megoldására már több javaslat született, de egyelőre csak az egyeztetések folynak a szakemberek között. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke Budapest agglomerációs rendezési tervének életbe lépéséig építési moratóriumot szorgalmaz az átminősített külterületeken.
Az urbanisztikai szakemberek szerint az agglomeráció egyre fokozódó beépítését ma már nem lehet csak tiltani. Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Társaság munkatársa szerint be kellene vezetni a beruházók adószerű járulékát, amelyet a beépített terület megváltásaként fizetnének, hogy legalább részben megtérítsék a szuburbanizáció által megkövetelt közösségi beruházások költségeit.

Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását