Főként az okozott megütközést a megyei pártvezetők körében, hogy lapunk pénteken a Fidesz álláspontjaként aposztrofálta Illés Zoltán szavait. Bár ezt a Magyar Távirati Iroda jelentése is alátámasztotta, Illés és a párt parlamenti frakciójának sajtóosztálya később lapunknak leszögezte: nincs szó egységes pártálláspontról.
Koltai Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés és a megyei Fidesz elnöke kérdésünkre kiemelte: a választási kampány során mindvégig az atomerőmű 2016-ban lejáró élettartamának meghosszabbítását és a létesítmény állami kézben tartását támogatták. Mindezeknek elengedhetetlen feltétele, hogy megépüljön a bátaapáti mélységi nukleáris hulladéklerakó. – Az atomerőmű fenntartása nemzeti stratégiai érdek, hiszen Pakson környezetkímélő módon és az országban a legolcsóbban termelnek áramot. A reaktorok bezárása ráadásul munkahelyek ezreinek megszűnését jelentené – érvelt. Hozzátette: a bátaapáti kis- és közepes aktivitású nukleáris lerakóra a megye közgyűlése is áldását adta. – Illés Zoltán állításával ellentétben a mai adatok szerint nem ötven-, hanem harmincmilliárd forintba kerülne a beruházás – szögezte le Koltai.
– Az Orbán-kormány nemzeti kincsnek tekintette az atomerőművet, nem véletlen, hogy éppen Matolcsy György volt gazdasági miniszter hagyta jóvá a kutatások megkezdését Bátaapáti térségében – mondta a Magyar Nemzetnek Barnabás István, a Fidesz megyei alelnöke és paksi vezetője, aki főmérnökként tevékenykedik a Radioktív Hulladékokat Kezelő Kht.-nál. Barnabás szerint Illés egyetlen célja, hogy – félretéve a szakmai érveket – ellehetetlenítse az atomerőmű további üzemelését. Pedig a paksi erőmű az egyetlen eszköz az állam kezében, amely alkalmas az áram fogyasztói árának alacsonyan tartására. – A Fidesz nem az atomerőműre, hanem Illés Zoltánra mondott nemet, amikor nem őt, hanem Turi-Kovács Béla volt környezetvédelmi minisztert jelölte a környezetvédelmi bizottság elnöki posztjára – vélekedett Barnabás, nem kevesebbet állítva, mint hogy „érdemes lenne megvizsgálni azt: Illés milyen energetikai lobbi érdekében mond nemet Paksra és ezzel milyen feladatot teljesít”.
– Többször hallottam azt a vádat, hogy én a gázerőműlobbit támogatom. Ezt büszkén vállalom is, hiszen ma – az alternatív energiaforrások nagyobb mérvű kiaknázása mellett – ez az egyetlen technológia, amely képes olcsón, tisztán áramot termelni az atomerőmű helyett – reagált párttársai állításaira Illés Zoltán. A politikus kérdésünkre elmondta: egyetemista kora óta küzd a paksi reaktorok leszereléséért, mert ez a technológia „zsákutcának bizonyult”. – Valótlanság, hogy Paks termeli a legolcsóbb áramot, ugyanis az eladási tarifába nemhogy az elhasznált reaktorok tízezer éves őrzésének költsége, de még a ma felmerülő járulékos kiadások sincsenek benne – vélte, leszögezve: az sem igaz, hogy Paks bezárása ezrek munkahelyének megszűnésével járna. Németország példája – ahol már döntöttek a reaktorok leszereléséről – bizonyítja, hogy ezeket a munkahelyeket különféle környezetvédelmi iparágak telepítésével bőségesen pótolni lehet. Erről elmondta: a német atomerőművek például tízezer embernek adnak munkát, miközben az ottani energiatermelésből mindössze három százalékot vállaló szélenergia-ipar negyvenezer munkahelyet biztosít.
Illés Zoltán fenntartotta a csütörtöki sajtótájékoztatón tett állítását is, hogy a Bátaapáti alatt fekvő gránitréteg nem alkalmas biztonságos atomtemető létesítésére, amire szerinte egyébként is csak akkor lehet szükség, ha „közel ezer-ezerkétszáz milliárd forintért meghosszabbítják az erőmű élettartamát”.
A környezetpolitikus kijelentette: ha mégis valós az MTI azon információja, hogy az általa elmondottak a Fidesz álláspontját is jelentik, akkor a pártja nagyon jó úton jár. Már csak azért is, mert egy tavaly novemberi közvélemény-kutatás szerint a hazai megkérdezettek alig egytizede támogatja az atomerőmű fennmaradását. Ellenfeleiről pedig azt mondta: becsüli őket, mert a legutóbbi tisztújító Fidesz-kongresszuson is nyílt színen küzdöttek ellene.
n
Az eddigi vizsgálatok alapján a Tolna megyei Bátaapáti térsége alkalmas egy kis- és közepes radioaktivitású hulladéktároló megépítésére – nyilatkozta korábban az MTI-nek a projekt beruházási igazgatója. Frigyesi Ferenc a hulladéklerakó tervezett helyszínén tartott sajtószemlén közölte: hosszú előkészítő munka után június közepén megkezdődtek azok a próbafúrások, amelyek célja a föld mélyén található gránit, valamint a földfelszín hidrogeológiai vizsgálata, a tároló pontos helyének kijelölése. Ismertetése szerint a Magyar Geológiai Szolgálat engedélye alapján a szakemberek összesen nyolc 300-500 méteres mélyfúrást és nyolc felszíni, úgynevezett bokorfúrást végeznek. – Az eddigi vizsgálatok a várakozásainknak megfelelően jó eredménnyel zárultak, vagyis a kőzetben a tároló biztonságosan elhelyezhető – állította.
Frigyesi Ferenc beszámolt arról, hogy a gránit további, felszín közeli vizsgálatához várhatóan augusztusban megkezdődhet egy 1400 méter hosszú kutatóárok és két ásott kút kialakítása, valamint a későbbiekben egy előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése is.
A földtani kutatások várhatóan 2005-ben zárulnak le, azt követi a kivitelezés, amely a tervek szerint 3 évet vesz igénybe.
A munkálatok összköltsége 2003-as árakon számolva 40 milliárd forint, ebből az idei munkák 2,9 milliárdba kerülnek.
A költségeket abból a pénzből fedezik, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. a megtermelt villamos energia után a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba fizet. Az erőműnek az alaphoz való idei hozzájárulása mintegy 17 milliárd forint lesz. A beruházási igazgató beszámolt arról, hogy az atomerőműben évente mintegy 120 köbméter kis- és közepes aktivitású hulladék – munkavédelmi eszköz, szerszám, alkatrész, építési törmelék – keletkezik. Elhelyezésük – a püspökszilágyi tároló telítettsége miatt – az erőműnek egyre nagyobb gondot okoz.
A bátaapáti létesítmény mintegy 40 ezer köbméter hulladék tárolására lesz alkalmas, ami azt jelenti, hogy a lerakó az atomerőmű élettartam-meghosszabbításának lejártáig képes megoldani az erőmű összes kis- és közepes radioaktivitású hulladékának végleges elhelyezését.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
