Óbudán, már a római korban téglát gyártottak és ennek folyamatossága nem szakadt meg egészen a rendszerváltozásig. A tevékenység nagy részét a kisebb üzemek végezték, amelyek az úgynevezett kiscelli agyagvonulatra telepítve helyezkednek el a Bécsi út mentén egészen Pilisborosjenőig. Budapest nagyvárossá válásakor, a XIX. század második felében a kisebb gyárak megszűntek, és olyan nagyvállalatok kebelezték be ezeket, mint a Bohn Testvérek, vagy a Drasche Részvénytársaság. Az utóbbinak bányászták Közép-Európa legkiválóbb cserépanyagát, az úgynevezett kék agyagot a Bécsi út és a Kubik utca által határolt egykori bányában.
Ma más időket élünk. Könnyűszerkezetes egyenépületeket létesítenek a főváros legtöbb állami, vagy önkormányzati területére az ingatlanfejlesztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó nagybefektetők. A régi Drasche-bánya is értékesítésre várt, míg a helyi önkormányzat képviselő-testülete oda nem ítélte az egykori Tejipari Vállalat jogutódjaként létrejött, azóta már több száz millió forintos alaptőkét jegyző Se-Ba 2000 Ingatlanfejlesztő és Kereskedelmi Részvénytársaságnak.
Csire János alpolgármester tájékoztatása szerint a bányát már a hetvenes években rekultiválták, majd 1992-ben vagyonátadással lett a helyi önkormányzat tulajdonává. A jelenleg érvényes kerületi szabályozási terv szerint a 40 hektáros ingatlanból 35 ezer négyzetméteren lehet építkezni abban a térségben, amelyet a talajviszonyok miatt soroltak építési övezetbe. Ezeknek a telkeknek 35 százalékát építheti be a tulajdonos, a fennmaradó részeken zöldfelületet kell létrehozni. A terület Bécsi út, Kubik utca, Gölöncsér utca által körülvett, feltöltött részén közparkot lehet kialakítani. A tervek szerint az új birtokos a Bécsi út és Kubik utca sarkán egy autószalont, egy javítóműhelyt és egy benzinkutat kíván építtetni, a felette lévő ingatlanokon pedig két OBI áruházat húznak fel. Ezen kívül épül még egy Interfruct kis- és nagykereskedelmi áruház is, felszíni parkolókkal és mélygarázszsal.
Az alpolgármester elmondta: az ingatlan eladásáról szóló szerződést a napokban írják alá, ezután egy hónapon belül közölnie kell a fővárosnak, hogy élni kíván-e elővételi jogával. Amennyiben a főváros lemond a területről, az új tulajdonos a teljes vételár kifizetése után nyújthatja be építési engedélykérelmét a kerületi önkormányzathoz. Az amúgy is hoszszadalmas engedélyezési eljárás előtt azonban, a leendő tulajdonos kérésére a helyi képviselő-testületnek módosítania kell a kerületi szabályozási tervet.
Liszkay Krisztinától, a városrész főépítészétől megtudtuk: a módosításra azért van szükség, mert a beruházó más telekmegosztást igényel a területen, hogy megvalósíthassa beépítési elképzeléseit. Ez alapján az egyébként is sűrű forgalmú Bécsi út melleti ingatlant építenék be nagyobb arányban, így a hegyoldalhoz közelebb eső területeken csak kisebb alapterületű épületeket építhetnének. A helyhatóság a szerződésben kikötötte, hogy a beruházónak 2004. december végére be kell fejeznie az építkezést, és rendelkeznie kell a szakhatósági jóváhagyások alapján kiadott használatbavételi engedéllyel, különben napi százezer forint kötbért kell fizetnie az önkormányzatnak. Az építkezés feltehetően két év múlva befejeződik.

A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó