Dokumentumok szerint egyes esetekben a kifogásokat egy olyan, Formanyelv néven futó műszaki átvevő vonultatta fel, amelyet nem jegyeztek be a cégbíróságon, ilyen módon fiktív vállalkozásnak tekinthető. A Gresco, a Formanyelv és a generálkivitelező CFE Hungary Kft. vezetői elzárkóztak a válaszadástól, a hoppon maradt hazai alvállalkozók ugyanakkor nem hagyják annyiban: van aki „megszállná” a Gresco és a CFE irodáit, a fővárosi Sápi Kft. pedig büntetőeljárást kezdeményezett az ügyben. Nagy érvágás lehet a multinacionális vállalkozóknak a dombóvári Kard-Trike Kft. vezetőinek elhatározása is: ők addig nem hajlandók átadni a Gresham-palota tetőszerkezetének műszaki dokumentációját, amíg nem kapják meg a jussukat. Az okirat elengedhetetlen a luxusszálloda használatba vételi engedélyének kiállításához.
– Nézzen körül: évekkel ezelőtt itt minden virágzott. Mára a gyártás egy részét le kellett állítani, az új csarnokot sem tudtuk befejezni. Legutóbb még a dolgozók karácsonyi jutalma is elmaradt, pedig erre soha nem volt példa. A vállalkozás a CFE Hungary miatt elvesztette a hitelét a piacon – ecsetelte a kialakult helyzetet Kardos József, a Kard-Trike Kft. tulajdonosa.
A ma huszonöt munkást foglalkoztató dombóvári fémipari üzem korábban különleges német háromkerekű motorok alkatrészeit gyártotta. Most főként az építőipar számára termel: korlátokat, tetőszerkezeteket készít. Ígéretesnek mutatkozott a Gresham-beruházásban való részvétel is. Ma azonban Kardos úgy látja: negyedszázados vállalkozói pályafutása alatt így még nem járt.
A luxuspalota tetőszerkezetének kivitelezését bruttó hetvenötmillió forintért vállalták el. – Ez már eleve igen szemérmetlen ár. 1995-ben vállaltunk ennyiért ilyen munkákat – mondta Kardos, hozzátéve: de mit lehet tenni, a munkásokat nem akarják elbocsátani, így minden lehetőséget meg kell ragadni. Mindent határidőre legyártottak, sőt: volt, hogy arra kérték őket, készüljenek el egy kicsit hamarabb. Megtették, a kollégák sokszor késő este is dolgoztak. – A jutalom az lett, hogy hiába vártuk a szerződéses összeget – folytatta.
A Kard-Trike egy másik alvállalkozón keresztül kapcsolódott be a munkába. Hamar kiderült azonban: a késlekedésről a beruházó Gresco Rt. generálkivitelezője, a belga CFE Hungary Kft. tehet. A társaság anyavállalkozása egyébiránt Európa egyik legnagyobb építőipari vállalata. A Kard-Trike a bemutatott dokumentumok szerint most kamatok és kártérítés nélkül hét és félmillió forintot kér számon Pascal Steensen, a CFE Hungary Kft. termelési igazgatóján. Volt azonban nagyobb is a követelés, ám a CFE majd féléves vonakodás után végül kifizetett egy tízmilliós összeget. – Sajnos, nagyon is elképzelhető, hogy a CFE eleve azzal érkezett Magyarországra, hogy csak a szerződéses kötelezettségeinek egy részét teljesíti – vélekedett Kardos, aki ezt főként Steensszel történt, két héttel ezelőtti találkozóján látta beigazolódni. A félévnyi várakozás után létrejött megbeszélésen ugyanis Kardos szerint Steens cinikusan csak azt mondta: ha akarnak, pereljenek be. (Nem sikerült megtudnunk, erre a belga vállalkozó miként emlékszik vissza. Ő ugyanis megkeresésünkre nem reagált.)
Illés Lajos, a Kard-Trike vállalkozási menedzsere felvázolta: úgy tűnik, mintha a Gresham-beruházásnál a könnyen sebezhető kis beszállítókon akarnák megtakarítani azokat a tízmilliókat, amelyeket Medgyessy Péterre költöttek. (Emlékezetes: a miniszterelnök korábban harmincmillió forintért lobbizott párttársainál a beruházás megvalósulásáért.) A menedzser felvázolta a következményeket is: a Kard-Trike az állandósult követelések miatt fizetésképtelenné vált a nyersanyag-beszállítóinál. Mára elvesztette kedvezményeit, állami támogatást és bankhitelt nem kaphat. Sőt: egy hitelező csődeljárást is indított a kft. ellen. Kardos az egyetlen reményt a kemény fellépésben látja: ha kell – mondta –, az összes emberével megszállja a CFE irodáját. A Gresham tetőszerkezetének gyártási dokumentációját pedig addig nem adja át, amíg nem fizetnek. – Az épület átadási határidejének közeledtével a tanúsítványra alighanem égető szüksége lesz a CFE-nek és a Grescónak – vélte.
Drasztikus lépésekhez folyamodott a budapesti Sápi Kft. is, igaz, nem pénzügyi nehézségek, sokkal inkább elvi okok miatt. A cég gyártotta a Gresham mélygarázsának kapuit, azonban a végszámlából közel hárommillió forintot hiába várnak a CFE Kft.-től. Az összeget – tudtuk meg Sápi Gyulától, a kispesti üzem ügyvezető igazgatójától – különféle minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetik ki. A cégvezető szerint a fenntartások „szemet szúróan mondvacsináltak”. A Gresco Rt. műszaki átvevőjeként bemutatkozó Formanyelv társaság például azt kifogásolta, hogy a garázsajtókról nem szedték le a Sápi Kft. logóját. – Utánanéztünk tehát ennek az eredeti szerződésben sehol nem szereplő „Formanyelvnek”, és az igazgatóként bemutatkozó Adam Omanskynak – sorolta Sápi, leszögezve: a végeredmény igencsak különös, ilyen néven ugyanis csak egy kis betéti társaság működik, aminek semmi köze Omanskyékhoz. – Igen egyszerű képletről van szó: a megrendelők nem akarnak fizetni – állította az ügyvezető, azt is elmondva: a vélelmezhető csalás miatt az ügyben magánvádas bírósági büntetőeljárást kezdeményeztek, egyben feljelentést is tettek.
Lapunk utánajárt: a cégbírósági nyilvántartásokban valóban nem szerepel Omanskyék minőség-ellenőrző „cége”. A fővárosi, Bajcsy-Zsilinszky úti irodájukat feltárcsázva ugyanakkor a titkárnő megerősítette: ők a Gresco műszaki átvevői. Adam Omanskyval is sikerült beszélnünk, aki azonban kérdéseinket – meglehetősen furcsa indokokkal – elhárította, majd azt kérte: azokat küldjük el faxon. Lapzártáig a válasz nem érkezett meg. Hasonlóképpen falba ütköztünk a főberuházó Gresco Rt. esetében is, amely mögött egy ciprusi off-shore vállalkozás áll. „A cégvezetők nem kívánják kommentálni az észrevételeinket” – kaptuk meg a hűvös elutasítást az rt. titkárságán. Így nem tudtuk meg: a tartozásokért egymagában a CFE Kft., vagy a Gresco Rt. is felel-e. A Magyar Nemzet több, a Gresham-palota építésében részt vevő vállalkozót is felkeresett. Nem egy cégvezető számolt be arról: hosszabb ideje várnak kisebb-nagyobb követelésük teljesítésére. Egyikük dokumentumokkal is igazolta: közel 50 millió forintot nem sikerül „kihajtaniuk” a CFE-ből. Emiatt a Kard-Trike Kft.-hez hasonló nehéz helyzetbe kerültek. Nevük közléséhez azonban semelyik vállalkozó nem járult hozzá, többnyire arra hivatkozva: túl kicsi a magyar építőipari piac, a multik pedig túl erősek.
– Sajnos, általában jellemző, hogy a magyar építőipari kisvállalkozások a saját hazájukban ki vannak szolgáltatva a multinacionális beruházóknak – fejtette ki Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Iparkamara elnöke, Ausztria tiszteletbeli konzulja. Rámutatott: igen sokszor előfordul, hogy a beruházó, kihasználva az itteni állapotokat, a fizetési kötelezettségei egy részéről megfeledkezik. Bár a jogszabályok jók, szinte alig lehet érvényt szerezni azoknak. Szerinte hiba volt megszüntetni a kötelező kamarai tagságot, hiszen a kamarai felügyelet sok esetben segített a szélhámosok kiszűrésében.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját