Furcsának tartom, hogy Budapesten sehol nincs olyan tábla, amely a Pálvölgyi-cseppkőbarlang felé vezető utakat jelölné – közölte Schmitt Pál, miután szakemberek megmutatták a barlangot a főpolgármester-jelöltnek. Elmondták: a természeti kincs megóvásáért meg kell tiltani a felette lévő területeken az építkezést, és rendszeresen fel kell újítani a környéken lévő közműveket. A felette áthaladó utakat nem szabad sózni, hiszen az a barlangba is bejuthat, károsítva azt.
Schmitt Pál kijelentette: szerinte a fiataloknak sokkolás helyett be kell mutatni a természet szépségeit, hogy a későbbiekben partnerek lehessenek az értékek megóvásában. A főpolgármester-jelölt közölte azt is: mindenképpen ellátogat majd a Gellért tér alatti hőforrásokhoz is, hogy a saját szemével lássa a 4-es metró nyomvonala kapcsán sok vitát kiváltó termálvízkutakat.
Schmitt Pállal kapcsolatos információ az is, hogy a Levegő Munkacsoport nemrég közleményben válaszolt Demszky Gábor főpolgármester azon nyilatkozatára, amelyben nehezményezte a civil szervezet megállapodását a független főpolgármester-jelölttel. A környezetvédők szerint a főpolgármester csúsztatott, amikor azt állította, hogy mindenhol sebességkorlátozást vezetnének be Budapesten. Szerintük Demszky ígéreteit megkérdőjelezi, hogy vezetése idején négy Városligetnyi zöld terület tűnt el a fővárosban, romlott az utak állapota, és lehetetlen helyzetbe került a tömegközlekedés. A munkacsoport állítja: a főváros újabb útépítései elviselhetetlenebbé tehetik a budapestiek életét.
Demszky Gábor többek között megígérte a szennyvizek egyre nagyobb arányú megtisztítását, a rákospalotai hulladékhasznosító füstgáztisztítójának megépítését, valamint erdőtelepítéseket és parkbővítéseket helyezett kilátásba, de az utóbbiak hitelességét erősen megkérdőjelezi, hogy az előző tizenkét évben csaknem négy Városligetnyi zöld terület tűnt el a fővárosban, és jelenleg is nagy ütemben folyik a zöld felületek és a fák pusztítása – szögezi le a Levegő Munkacsoport nemrég kiadott közleménye. Ezt szerintük nagyrészt az teszi lehetővé, hogy a környezetvédő szervezetek ajánlásai ellenére a fővárosi önkormányzat rendkívül laza szabályozást fogadott el, és sokhektárnyi zöldövezetet minősített át építési övezetté. A Levegő Munkacsoport szerint Budapest nemrég elfogadott, több száz milliárd forintos környezetvédelmi programját nagyrészt olyan közlekedési beruházások teszik ki, amelyek jelentős mértékben rontják majd a környezet állapotát és a közlekedést is. A főváros fejlesztési programjáról szólva a szakemberek Enrique Peñalosát, a legendás bogotái polgármestert idézik: „A gépkocsi-közlekedés okozta problémákat új utakkal megoldani olyan, mintha benzinnel akarnánk tüzet oltani.” A civil szervezet szerint ugyanis a fővárosban csak akkor lehet új utakat építeni, amikor a meglévő úthálózatot rendbe rakták, és biztosították annak folyamatos fenntartását.
A tömegközlekedést az egész fővárosban javítani kell, nemcsak egy-egy kiemelt területen – teszik hozzá a szervezet szakértői, akik szerint az esztergomi vasút- és a szentendrei HÉV-vonalak rekonstrukciója mellett sürgető a 2-es metró felújítása, és forgalomszervezési eszközökkel (például buszsávokkal) is elő kell segíteni a buszok és a villamosok akadálymentes közlekedését. Ugyanakkor javítani kell az elővárosi tömegközlekedést, és a 4-es metró építését is csak úgy szabad megkezdeni, ha azzal egyidejűleg mindezeknek a feladatoknak is biztosított az elvégzése. Fel kell gyorsítani a forgalomcsillapított övezetek kialakítását a lakóterületeken, hogy e térségekben csökkenjen a balesetveszély és a zaj.
A munkacsoport leszögezi: Demszky Gábor nyilatkozataival ellentétben senki nem állította, hogy a fő közlekedési útvonalakon se maradjanak meg a jelenlegi sebességhatárok. A környezetvédők azonban úgy tartják, hogy az átmenő forgalmat egyre inkább ki kell szorítani a város központi részeiről. Ezért javasolják a sebességkorlátozások mellett például a Rákóczi út és a belső Üllői út mentén több fa és védősövény telepítését, kerékpárutak kialakítását és helyenként a felszedett villamospályák visszahelyezését. Ez azért is elengedhetetlen, mert 1994-ben napi 150 ezer, 2000-ben pedig már 230 ezer autó lépett be a városhatáron, a személygépkocsikból származó budapesti légszenynyezés több mint 60 százalékát okozva. A Levegő Munkacsoport sürgetőnek tartja, hogy az elővárosi közlekedés jelentős javításával párhuzamosan, fokozatosan bevezessék majd az útdíjat is a főváros határán belépő gépkocsikra.
origo.hu
Ismét beszorult egy gyerek az 56-os emlékműbe Zuglóban – videón a mentés
