Újra lengyel földön a pápa

Tegnap megérkezett Lengyelországba II. János Pál pápa, akit a repülőtéren hatalmas tömeg fogadott. A katolikus egyházfő megválasztása óta kilencedszer látogatott hazájába. A mostani út során a volt krakkói érseknek alkalma nyílik imádkozni szülei sírjánál, s helikopterről pillantást vethet szülőfalujára is.

Vatikáni megfigyelők megállapítják, hogy a rendkívül fárasztó és kockázatos kanadai, guatemalai és mexikói út után a pápa most viszonylag kevésbé megterhelő programon vesz részt. Ezúttal csak Krakkót és környékét keresi fel, azt a várost, amelyben életének negyven esztendéjét töltötte el, tizennyolc éves korától 58 éves koráig. Papi pályafutásának jelentős része kötődik Krakkóhoz, amelynek – pápává választásáig – érseke volt.
A négy nap során három nagy misét celebrál. Ma reggel a város központjától tizenkét kilométerre fekvő Lagiewskiben felszenteli az Isteni Irgalmasság új szentélyét. Holnap reggel II. János Pál a krakkói Blonie parkban négy lengyelt avat boldoggá. A pápa 1979-ben, első lengyelországi látogatása idején ugyanezen a helyen kétmillió hívővel találkozott. A szervezők szerint most sokkal többen lesznek. A program jellege tehát arról tanúskodik, hogy ez az út II. János Pál személyes emlékeit is felidézni hivatott. Felkeresi majd szülei sírját, ahol imádkozni fog. Kalwaria Zebrzydowskából helikopter viszi majd Krakkóba – ahonnan visszautazik Rómába –, de a pilóta várhatóan egy kis kitérőt tesz, hogy az egyházfő a magasból vethessen pillantást szülővárosára, Wadowicére.
Amikor 1978. október 16-án felszállt a fehér füst a konklávénak helyt adó épület kéményéből, s kiderült, lengyel bíboros fogja átvenni a hirtelen elhunyt I. János Pál örökét, sokan megdöbbentek. A szovjet érdekszférába tartozó Lengyelországban egyáltalán nem fogadták jó szemmel honfitársuk dicsőségét, Wojciech Jaruzelski tábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára szerint az ország irányító testülete megrémült a várható következmények miatt. Az ország ugyanis – bármennyire is próbálkozták megfertőzni a kommunista ideológiával – máig Európa egyik leghűségesebb katolikus állama. Amikor a Vatikán piros-fehérbe öltözött, a meghökkent Kúria régről megszokott rendjét új, nem olasz papok „verték fel”. Az azóta is erősen érvényesülő szláv lobbi segített többek között abban is, hogy a római katolikus egyház nyithasson az ortodox keresztények felé. Majdnem minden egyháztörténész úgy véli, a Vatikán, a nagyvilág és a keleti testvéregyház is ajándékot kapott, amikor a krakkói püspök tiarára cserélte püspöksüvegét.
II. János Pál pápa pedig azonnal munkához látott, s keményen bírálta a kommunista rendszert, a szükségállapot bevezetését, de a kapitalista világ profithajszolásáról is rosszallóan szólt. A pápa útjai során, vagy Rómában rendszeresen találkozott politikusokkal, akiktől az emberi jogok szavatolását, a politikai elítéltek szabadon bocsátását vagy éppen a halálbüntetés eltörlését kérte. A jó politikusi adottságokkal rendelkező pápa közbenjárására lehetett a Szolidaritás szakszervezeti mozgalomból olyan erő, amely végül véghezvitte a lengyel rendszerváltást.
A lengyel papság sajátos része a világegyháznak. A papság folyamatos harcban állt a kommunista diktatúrával. Ennek keretében a templomokban demonstrációszerű misék folytak, a prédikációkban a papok állandóan bírálták a rezsimet, miközben segítették a Szolidaritás működését. A rendszer és a lengyel egyház szembenállásának tragikus példája volt Jerzy Popieluszko varsói pap meggyilkolása. A papság manapság is kemény politikai programmal rendelkezik, amelynek jelenleg egyik sarokköve az Európai Unióhoz való csatlakozás. A tervek szerint II. János Pál pápa is fel fogja emelni szavát az uniós belépés mellett, hogy meggyőzze honfitársait.

Eddigi főbb lengyelországi vizitek: 1979. június 2–10. – Zarándokútja során a pápa Varsóban, szülővárosában, Wadowicében, Auschwitzban, a birkenaui koncentrációs táborban és Czestochowában járt. 1983. június 16–23. – A második pápalátogatás körülményeire a Lengyelországban érvényben lévő szükségállapot nyomta rá a bélyegét. Az egyházfő a lengyel vezetőknél a szociális reformok gyors megvalósítását szorgalmazta, találkozott Lech Walesával, a Szolidaritás szakszervezet vezetőjével. 1987. június 8–14. – Harmadik lengyelországi útja alkalmával a pápa az emberi jogok helyreállítását követelte Wojciech Jaruzelskitől, s különösen a Szolidaritás szakszervezet betiltását bírálta. 1995. május 22. – A pápa a dél-lengyelországi Skoczówban találkozott a luteránus egyház képviselőivel, majd Bielsko Bialában Lech Walesa államfővel és Jozef Oleksy miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. 1999. június 5–17.
– Az egyházfő 5-én Gdanskban találkozott Aleksander Kwasniewski államfővel és Lech Walesával. Útja során 11-én II. János Pál első alkalommal mondott beszédet a lengyel parlamentben. (MTI–SAB)