A Dunakanyar keleti partjának utolsó magyarországi településéről, Szobról még hosszú kilométereken át kanyarog az út Nagybörzsönyig. Az Ipoly menti dombok mögé búvó, műemlékekben gazdag, festői falu valósággal őrt áll a Börzsöny égbe törő ormai előtt. Frey Lajos polgármester a falu szélén a vasút telephelyét mutatja: a kicsinosított épületek között jobbra-balra cikáznak a mindössze hatvan centi széles vágányok. Egyikükön áll a kisvonat két nyitott, színesre festett, négy évtizedes személykocsija, arrébb pedig csillék sorakoznak: ezekkel szállították a követ a felújítás alatt. A színből éppen kitoltak egy leginkább traktorra emlékeztető mozdonyt. Két hét múlva indul az üzem, de egy-két alkatrészt még javítgatnak rajta. Feljebb, a gyermektábor mellett van a „végállomás”, amin a frissen hasított farönkökből és zúzott kőből készített rövidke peront kell érteni. Már az állomás túloldalán is sűrű erdő övez mindent, de ez az állapot a teljes pályára igaz.
Nagybörzsönyből a Hosszúvölgyi-patak mentén egészen Kisirtáspusztáig, a Budapesti Közlekedési Vállalat természetjáróinak volt kulcsos házáig egyenesen haladnak a sínek. A ma is üzemelő vaságyas szállás lakói mostantól ismét megállíthatják maguknak a bejáratuk előtt zakatoló vicinálist. A tisztástól azonban vadabbá válik az út: itt következnek a fordítók, amelyek nem kis izommunkát igényelnek a vonatkísérőtől. E szerkezetek lényegét legjobban úgy lehet érzékeltetni: amikor a század elején épült a vasút, a technikai színvonal nem tette lehetővé, hogy fáradságos földmunkával szerpentineket építsenek a meredek hegyoldalba. Ezért ma Y alakzatokon át, cikkcakkban halad felfelé a vonat, amivel együtt jár a többszöri irányváltás és váltókapcsolgatás. Az akkori lelemény mára meghozta gyümölcsét: sok múlt ugyanis a felújítás során a kulturális minisztérium támogatásán, ami az ipari műemlékké nyilvánítással járt. A rangot méltán vívta ki a vasút, hiszen ilyen megoldással csak egy szlovákiai és egy dél-amerikai pályán lehet találkozni a világon.
A vonat aztán csak Nagyirtáspusztánál bukkan ki a vadonból, ahonnan kétpercnyi séta a felkapott erdei panzió, a Szent Orbán fogadó. A kis sínek azonban itt véget érnek, de a remények szerint már nem sokáig: innentől hat kilométer hosszan újjáépítik a pályát a legközelebbi, műúton is elérhető településig, Márianosztráig. Dacára annak, hogy a régóta felszedett sínek helyét manapság csak egy-egy elhullatott sínszög, leroskadt híd jelzi.
– Nem volt egyszerű a nagybörzsönyi vonal újraindítása – utal a nehézségekre a már második ciklusát szolgáló polgármester. – A korábbi üzemeltető Ipoly Erdő Rt. vezetőiben a tíz évvel ezelőtti leállítást követően még a pálya felszedése is felmerült. Persze meg lehet érteni az rt.-t is, hiszen a dolgozók bérének rovására miként tudna felvállalni egy veszteséges ágazatot. Hosszas vita után végül arról tudtunk csak megállapodni, hogy a kisvasutat egy forintért átadják az önkormányzatnak – ecseteli Nagybörzsöny első embere a történetet, hozzátéve: mindez csak a munka kezdetét jelentette. A kis falunak ugyanis nem volt pénze az időközben teljesen tönkrement pálya és a hasznavehetetlenné vált hidak felújítására.
– Az, hogy valami elindult, Berki Zoltánnak köszönhető, egy budapesti térképésznek, akinek a Börzsöny a mindene. Ő keresett meg azzal, hogy ne hagyjuk elenyészni a vasutat. 1996 májusára sikerült összehozni egy találkozót, ahol több, a térség ügyeiben érintett politikus és tisztviselő is részt vett. A pénzforrások azonban nem nyíltak meg. Főként Berki Zoltán és sok vasútbarát elszántsága – akik saját erejükből elkezdték felújítgatni a pályát, konzerválni a kocsikat – győzött meg, hogy nem érdemes feladni. És persze az, hogy Nagybörzsöny csak az idegenforgalomtól remélheti a fellendülését. Mert mi, falubeliek is sokszor megfeledkezünk arról, hogy micsoda érték itt a friss levegő, a hegyek és ez a kisvonat – ismeri el Frey Lajos is.
További két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Kóródi Mária akkori parlamenti alelnök, ma környezetvédelmi miniszter segítségével anyagi támogatást kapjon a beruházás – tudjuk meg a polgármestertől, aki úgy folytatja: a területfejlesztési alapból 89 millió forintot sikerült szerezni, csakhogy újabb nehézségek következtek. Az önkormányzat nem tudta felmutatni a szükséges önrészt, sőt a közlekedési felügyelet a tervezett hatszáz talpfacsere helyett 2400-at írt elő, ami jelentős többletkiadást okozott. Újabb négy év után sikerült végül elnyerni Fónagy János volt közlekedési miniszter, a kulturális tárca és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását. Így a munka ez év márciusában kezdődött el a Feratil Kft. kivitelezésében, és nemrég fejeződött be. Ezalatt nemcsak hidakat építettek újjá, hanem a mozdonyok, a kocsik és az épületek is teljes felújítást kaptak.
– Persze mint mindenütt, itt is voltak ellenlábasok, akik ellenezték a kisvasút feltámasztását, és ezért a legkülönfélébb vádakat halmozták fel. Azt állították, hogy nem az eredeti mozdonyok jöttek vissza a járműjavítóból, hanem nagyobbak, s hogy kispóroltuk a talpfákat – panaszkodik Frey, miközben a síneket járjuk. – Meg lehet nézni, az új talpfa még véletlenül sem hasonlít a régire. Aki kételkedik, sétáljon végig, és számolja össze őket – szögezi le. Elmondja azt is: a támogatás nemcsak a nagybörzsönyi vonal felújítására volt elegendő, hanem a Nagyirtáspusztától Márianosztráig tartó szakasz újjáépítési költségeinek is fedezi a jelentős részét. Az utóbbira fenntartott 57 millió forinthoz ugyanakkor még harmincat kell előteremteniük. A remények szerint ez sikerülni fog, s jövő nyáron már újabb megnyitót ülhetnek. Sőt Márianosztrától Szobig megvannak a sínek, hiszen néhány éve még járt is a követ szállító erdei vasút. S mert ez a MÁV Rt. tulajdonában van, a polgármester reméli: az államvasutak is mellé áll a nemes kezdeményezésnek, és helyreállítja a pályaszakaszt. Ezután már akár a nyaranta Szobig közlekedő nosztalgiavonatról is átszállhatnak a turisták az új erdei vasútra, hogy aztán órákon át vonatozzanak az erdőben. – Bár Nagybörzsöny a beruházás gestora, a vasút újraindítását mindhárom település önkormányzata támogatja. Ha elkészül a teljes vonal, Szob és Márianosztra is birtokol majd egy-egy pályaszakaszt.
Közben megérkezik a nagybörzsönyi „pályaudvarra” Chikán Gábor, a Kisvasutak Baráti Körének elnökségi tagja, akit Frey Lajos csak „főnöknek” szólít. Chikán igazi megszállott: frissen végzett közlekedésmérnökként ő irányítja a közeli királyréti erdei vasutat, szervezi az egyesület királyházai kisvasútjának programját, de társaival mindvégig küzdött a nagybörzsönyi vonalért is. A polgármester szerint a hegység három csücskében lévő kisvasutak között egyszerűen csak gyalog jár. Most az egyesület szerződött az önkormányzattal arra is, hogy a két hét múlva, szeptember 7-én tartandó ünnepélyes megnyitón és a következő két hónapi próbaüzem alatt menetrend szerint közlekedtetik majd a vonatokat. – A kemencei vasutat önkéntes munkával tartjuk fenn, de itt már ezt nem tudtuk vállalni – mondja Chikán Gábor, hozzátéve: a másik vonalon gyakran előfordul, hogy az egyesület egy-egy tagja két-három hetente ugrik csak be mozdonyvezetőnek, de ott kisebb vonatokról van szó. A kemencei kisvasútról megtudjuk: azt csak az erdészet használta, 1992-ben pedig teljesen leállították. Ők két évre rá összefogtak, s megpróbálták megszerezni a vasutat, de folyton falakba ütköztek. Mire az Ipoly Erdő Rt. új vezetésével sikerült megegyezniük a vonal átvételéről, jószerivel az egészet elmosta a Csarna-patak 1999-es áradása. Múzeumvasútként azonban már harmadik éve menetrendszerűen járnak a vonatok a megmaradt pályaszakaszon, Kemence és a két kilométerre lévő strand között. A felújítással pedig – a vasútépítő táborokon – évről évre haladnak, legutóbb például egy kis hidat tettek rendbe.
***
Börzsönyi kisvasutak. Miközben néhány éve még az utolsó börzsönyi kisvasút, a királyréti erdei vasút fennmaradása volt a tét, mára a Börzsönyben három vonalon nosztalgiázhatnak az utasok a természetet kímélő kisvonatokon. Kismaros és Királyrét között egész évben jár a vonat, amíg Királyházáról október 28-ig hétvégenként naponta négyszer indulnak szerelvények. Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között a szeptember 7-i megnyitótól várhatóan október végéig, szintén hétvégenként járnak majd a kisvonatok. Az előbbi két vonalról a MÁV Rt. menetrendjében vagy a www.kisvasut.hu honlapon található információ, amíg a nagybörzsönyi vasútról egyelőre az önkormányzat 06-27/378-025-es telefonszámán lehet érdeklődni.
origo.hu
Holnap jön az igazi tél!
