-KITEKINTŐ-
Bulgáriában a haderőreform 1996 után gyorsult fel. A cél egy kisebb, mintegy 45 ezer fős, jól felfegyverzett, operatív és NATO-kompatibilis hadsereg kialakítása, amely az ország biztonságának szavatolása mellett többnemzetiségű alakulatokban is részt tud venni – mondta Szvetlozar Panov, hozzátéve: a reform kétharmad része már megvalósult. Ennek részeként bevezették a fegyveres erők feletti polgári ellenőrzést, átszervezték a hadsereg központi szerveit, azok létszámát csökkentették. Ma már több olyan katonai egység is működik, amely teljes egészében hivatásos katonákból áll. A reform erőteljesen érintette a katonai-oktatási rendszert is, kiemelt a NATO-n belül használatos munkanyelvek tanulása, elsősorban az angol nyelv elsajátítása. A nagykövet elmondta: hozzáfogtak a szükségtelen fegyverzetek és haditechnika csökkentéséhez, beleértve a Scud és Frog típusú rakéták megsemmisítését. A diplomata emlékeztetett arra, hogy Bulgária Plovdivban helyet biztosított a délkelet-európai többnemzetiségű békefenntartó erők vezérkarának. Az ország saját kontingenseivel vett részt a nemzetközi békefenntartók tevékenységében Boszniában, Koszovóban és Afganisztánban.
Bulgária gazdasági lehetőségei egyelőre nem teszik lehetővé a repülőgépek gyors felújítását, ezért született az a döntés, hogy a meglévő MiG–29-es vadászrepülőgépeket mindaddig meg kell tartani, amíg van repülési üzemidejük. A gépeket a tervek szerint felújítják. Nyugati gyártmányú vadászrepülőgépeket akkor vásárolnak majd, ha a gazdasági feltételek ezt lehetővé teszik – hangoztatta Szvetlozar Panov. A diplomata szerint teljesen más a helyzet azokon a területeken, ahol nem szükséges jelentős tőkebefektetés, így például a repülőpark kicserélése. Megkezdődött a tábori integrált kommunikációs-információs rendszer bevezetése. Ezt az olasz Marconi céggel közösen fejlesztette ki Bulgária. A rendszer hatékonyabbá teszi a csapatok harci irányítását.
Bulgáriában – a nagykövet elmondása szerint – a NATO-csatakozás óriási politikai és társadalmi támogatottságnak örvend. Minden említésre méltó politikai formáció elkötelezett híve az euroatlanti integrációnak, a közvélemény-kutatási adatok pedig azt mutatják: a bolgárok nyolcvan százaléka támogatja a NATO-csatlakozást. Tavaly novemberben és decemberben első ízben tartózkodtak amerikai egységek Bulgáriában (Burgaszban). A bolgár területen tartózkodó NATO-katonák igen meleg fogadtatásban részesültek – mondta Szvetlozar Panov.
Mint ismeretes, a szintén
NATO-meghívóra váró Románia nemrég olyan kétoldalú egyezményt írt alá az Amerikai Egyesült Államokkal, amelyben vállalja: nem fogja átadni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak azokat az amerikai katonákat, akik esetleges romániai hadműveletekben vesznek részt. Brüsszel nehezményezte az egyezmény aláírását. Mint a budapesti bolgár nagykövet nyomatékosította, e kérdésben Szófiának nincs konfliktusa sem az Európai Unióval, sem Washingtonnal. Az ügy kapcsán egyeztetésre került sor a bolgár külügyi tárca és az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia külügyminisztériuma között. A diplomata kiemelte: Szófia szeretne részt vállalni a kérdéssel kapcsolatos európai álláspont kidolgozásában. A legtöbb európai országhoz hasonlóan Bulgária támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság hatékony működését – hangsúlyozta Szvetlozar Panov. Hozzátette: Washington Szófiának is javasolta a kétoldalú egyezmény aláírását, de azt is kinyilvánította, hogy Bulgária számára nem jár semmiféle negatív következménnyel az aláírás elmaradása. A nagykövet elmondta, Bulgária hídszerepet szeretne betölteni a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységével kapcsolatos vitában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes elnökségét szeptemberben Bulgária látja el. A bolgár BT-elnökség – Panov tájékoztatása szerint – egyebek mellett rendkívüli ülést kíván szervezni, amelynek témája a Biztonsági Tanács szerepe a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
Elmondta, amit nem akartak hallani
