Fegyházbüntetést kért a vád

Fegyházbüntetés kiszabását kérte perbeszédében az ügyész az 1956. október 25-i, legalább 100 halálos és 150 sebesült áldozatot követelő Kossuth téri sortűz egyetlen vádlottjára, E. Józsefre a tegnap a Fővárosi Bíróságon lefolytatott tárgyaláson. A vádlott védője felmentését indítványozta. A vád képviselője beszédében kijelentette: ugyan E. József egyedül ül a vádlottak padján, de ha a sortűz összes felelőse a teremben volna, nem férnének el. Az ügyész a vádbeszéd előtti történeti áttekintésben kiemelte: 1956. október 26-tól háború folyt Magyarországon a békés lakosság ellen.

A Fővárosi Főügyészség E. Józsefet, a 74 éves egykori kormányőrt társtettesként több emberen emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűncselekménynyel vádolja, amely a büntető törvénykönyv szerint több emberen elkövett emberölésnek minősül.
A vádlott az eljárásban tagadta bűnösségét, az ügyész megfogalmazása szerint a meglehetősen „bizonyítékszegény” ügyben azonban a vád mégis csak E. József nyilatkozatain alapulhatott.
A vádirat szerint 1956. október 25-én E. József az Akadémia utca 17. szám alatti pártközpont védelmében az utcán több sorozatot adott le a Kossuth téren tartózkodó és onnan menekülő tömegre.
Az ügyész szerint a volt kormányőr úgy került a hatóságok látókörébe, hogy egyszer újságírói kérdésre azt nyilatkozta: két-három rövid sorozatot adott le a Kossuth téren álló tömeg felé. Azonban E. József tanúként már azt mondta, csak riasztólövéseket adott le, gyanúsítottként nem is emlékezett a tömegre, amelyre lőtt, a tegnapi tárgyaláson pedig már azt adta elő, hogy a levegőbe lőtt. Az ügyész szerint az a védekezés, amely szerint akkor adott le riasztólövéseket a vádlott, amikor már senki nem volt a közelben, teljességgel életszerűtlen. Amennyiben pedig akkor lőtt a levegőbe, amikor mások a tömegre tüzeltek, úgy cselekménye szándékerősítő hatással volt a tettesekre, tehát a vádlott legalábbis pszichikai bűnsegédje az emberiség elleni bűntettnek.
Azt az ügyész is elismerte: nincsenek konkrét bizonyítékok arra, hogy E. József lövéseitől bárki meghalt vagy megsérült volna. Erre utaló tanúvallomás, szakértői vélemény vagy más adat sem létezik.
A büntetés kiszabásáról az ügyész úgy vélekedett: mindenkinek tudnia kell, hogy bármennyi idő teljen is el, az emberiség elleni bűntett nem maradhat megtorlatlanul. A vád alapján 10-től 15 évig, illetve életfogytig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A vádlott ügyvédje védőbeszédében az ügyésszel egyetértve leszögezte, hogy szörnyű bűncselekmény történt 1956. október 25-én a Kossuth téren, és az elkövetők nem maradhatnak büntetlenül, ám az a legkevésbé sem bizonyosodott be, hogy E. József közéjük tartozott. Hozzátette: információi szerint elsősorban szovjet katonai alakulatok tagjai lehetnek felelősek a 46 évvel ezelőtti vérengzésért. Az ügyvéd tudomása szerint az ügyészség a sortűz kapcsán két évvel ezelőtt jogsegélykérelem keretében fordult az orosz legfőbb ügyészhez, ám eddig nem érkezett válasz.
A Fővárosi Bíróság várhatóan október 2-án, a vádlott utolsó szó jogán előadott védekezése után hirdeti ki elsőfokú ítéletét.