Nincs nyoma a fellendülésnek

A hétfőn közzétett, 656 milliárd forintos, első nyolchavi államháztartási deficit után tegnap újabb, nem túl biztató makroadatok láttak napvilágot: júliusban az előzetes számok szerint további 173 millió euróval romlott a fizetési mérleg, a bruttó hazai termék (GDP) pedig az első fél évben csak három százalékkal növekedett.

Júliusban – a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint – 173 millió euróval nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya, így az első héthavi deficit 1,972 milliárd euróra emelkedett. A hetedik havi hiány csaknem négyszerese az elemzők által előzetesen várt értéknek. A jegybank indoklása szerint az ez év júliusi deficit kialakulásában meghatározó szerepet játszott az áruforgalom kiadási többletének növekedése, a szolgáltatások bevételi, illetve a jövedelmek kiadási többletének csökkenése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatai szerint a GDP az első negyedévi, 2,9 százalékos növekedését követően a második negyedévben 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal szerint a magyar gazdaságban kibontakozó lassú élénkülésben a beruházási és a fogyasztói kereslet egyaránt szerepet játszott. A beruházások volumene az előző negyedévinél lassabban, de a bruttó hazai termék növekedését meghaladóan, 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők elsősorban az áruforgalmi egyenleg romlásával magyarázták a magas folyómérleg-hiányt, ám a júliusi adatok ismeretében sem várnak kamatemelést. Olivier Desbarres, a Credit Suisse First Boston térségi elemzője szerint a jelentős reálbérnövekmény, a csökkenő munkanélküliség és a nagyvonalú költségvetési politika ismeretében „nem nagy meglepetés” az igen erős importnövekmény okozta rossz kereskedelmi mérlegadat. Arra a kérdésre, hogy a deficit miként befolyásolhatja az MNB kamatpolitikáját, a CSFB szakértője azt mondta: ez csak az egyik olyan tényező, amelyet az MNB majd figyelembe vesz későbbi kamatdöntéseihez. Hozzátette: a CSFB továbbra is azzal számol, hogy az idén még lesz egy jegybanki alapkamat-emelés, de ennek esélyét most kisebbnek látja, mint 6-7 héttel ezelőtt. Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője nem tartotta kizártnak, hogy a folyó mérleg hiánya az év végére elérheti a 2,9-3 milliárd eurót. Elismerte, hogy ez a tavalyi 1,2 milliárd eurós deficithez képest jelentős romlás, ám GDP-arányosan mérve nem tartotta veszélyesnek a hiány mértékét. Az MTI-nek nyilatkozó kutatók és elemzők kedvezőtlennek tartották, hogy a GDP növekedését elsősorban a fogyasztás tartotta fenn. Aggályos szerintük az is, hogy a beruházások közül csak az állami fejlesztések nőttek, míg az üzletiek csökkentek. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója az év egészében 3,2 százalékos bővülést prognosztizál. A peszszimista várakozásokat megalapozza az ipari termelés csökkenése és a feldolgozóipari beruházások visszaesése is – mondta, hozzátéve, hogy a második fél évre várt világgazdasági fellendülés jelei sem látszanak. Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője vitatta a KSH-nak azt az értékelését, hogy a GDP bővülési ütemének csökkenése a második negyedévben megtört volna. Figyelmeztetett: az előző negyedévhez képest a minimális növekedés azt valószínűsíti, hogy a bővülési ütem a 3 százalék körüli szinten megrekedt és az év egészében sem várható lényegesen magasabb adat. A kormányzat 2003-ra várt 4,5 százalék körüli növekedési várakozásait túlzottan optimistának tartó elemző szerint a bruttó hazai termék jövőre 3,5-4 százalék körül emelkedhet.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője sem tartotta reálisnak a kormányzat idei, 3,5 százalékos várakozását. Elmondta: a második fél évben sem valószínű a GDP növekedési ütemének meglódulása, mivel a világgazdasági konjunktúrára még várni kell és nem valószínű a Magyarország szempontjából legjelentősebb német gazdaság látványos növekedése sem. A kilátásokra tekintettel különösen kedvezőtlennek nevezte az üzleti szféra „összehúzódását”, a beruházások csökkenését.

***
Gyengült a forint a kedvezőtlen adatok miatt. A vártnál gyengébb makrogazdasági adatok hatására forinteladási hullám indult el tegnap reggel a bankközi devizapiacon s az erősödő kamatemelési spekulációk hatására az overnight forintkamatok is emelkedni kezdtek. A devizapiacon a folyó fizetési mérleg adatok, a második negyedévi GDP és beruházási adatok megjelenése utáni első fél óra alatt 21 bázisponttal, 11,18 százalékra gyengült a magyar valuta.