Továbbra is kevés a nővér a kórházakban

Valójában csak évek múlva lesz tartósan érezhető a bérek emelésének munkaerővonzó hatása az egészségügyben, és csak akkor lehet számítani a nővérek tömeges elhelyezkedésére – nyilatkozta lapunknak Egyed Imréné, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke. Közben az évek óta nővérhiánnyal küszködő Vas Megyei Markusovszky Kórházban véget ért a romániai Székelyudvarhelyről érkezett szakközépiskolások szakmai gyakorlata, októbertől pedig huszonöt határon túli pályakezdőt foglalkoztat az intézmény.

A kormány a költségvetésből elkülönített 92 milliárd forintot, valamint 2,5 milliárdos kompenzációs tartalékot biztosít a közalkalmazottak őszi béremelésére. Szeptembertől összességében 150 ezer egészségügyi dolgozó keresete emelkedett meg jelentősen. Csehák Judit szakminiszter arra számít, hogy a jelentősen megemelkedő bérek hatására megkezdődik a korábban távozottak visszaáramlása. Ez elsősorban az ápolóhiánnyal küszködő kórházakat, szociális intézményeket érintheti. Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: a szövetség felmérése szerint októberig a 20-30 százalékos ápolói hiány öt-tíz százalékkal mérséklődhet.
– Október végére várható az első gyorsjelentés a hazai kórházak ápolási igazgatóinak a béremelés hatásaival kapcsolatos tapasztalatairól, de a szakemberek szerint több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a pályaelhagyó nővérek tömeges visszaáramlásról lehessen beszélni – nyilatkozta lapunknak Egyed Imréné, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke.
Országos átlagban minden ötödik nővéri állás üres, a nagyvárosokban – ahol a bevásárlóközpontok és ipari üzemek jobb fizetéseket ígérnek, mint az egészségügy – pedig helyenként a 30 százalékot is eléri az ápolóhiány.
A Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének elnöke szerint azok, akik a jobb bérviszonyok miatt elhagyták az egészségügyet, nem fogják a jelenlegi állásukat rövid időn belül otthagyni azért, mert javultak az ágazati bérviszonyok. Egyed Imréné, aki egyébként a Fejér Megyei Szent György Kórház ápolási igazgatója, elmondta: néhányan érdeklődtek az intézményüknél, olyan ápolók, akik 10–15 éve szerezték meg a szakképesítésüket, s azóta nem dolgoztak az egészségügyben. A jelentkezőknek ebben az esetben munka mellett két évig tanulva további szakképesítést kell szerezniük, a munkáltatóknak pedig sokat kell fizetniük, hiszen a jogszabályok szerint esetükben a nem egészségügyben eltöltött időt is be kell számítaniuk a bérükbe. Ugyanakkor a fiatalok még most sem jelentkeznek a képzésekre, nincsenek pályakezdő nővérek az egészségügyben – tette hozzá a bonyolult helyzettel kapcsolatban. – Ma a nővér a legtöbbször szégyelli azt, hogy ápolónőként dolgozik, ezért a társadalmi elismertségüket is növelni kell – szorgalmazta az ápolási szakember. Közlése szerint a fővárosban jelentős a nővérhiány, az ország szegényebb részein, például Borsod megyében és az Alföldön korábban sem voltak betöltetlen álláshelyek. Megkeresésünkre például Hermann Károlyné, az ózdi kórház ápolási igazgatója elmondta: mivel a környéken magas a munkanélküliség, korábban sem volt náluk nővérhiány, sőt, mivel válogathatnak, kizárólag szakképzett ápolónőket foglalkoztatnak.
A nővérhiány azonban továbbra is jelentős probléma a fővárosban és a Dunántúl egyes részein. Óváriné Gáty Zsuzsanna, a Fővárosi Önkormányzat Csepeli Weiss Manfréd Kórház ápolási igazgatója kijelentette: pillanatnyilag 29 üres álláshely van kórházukban. Az ápolási igazgatónő úgy fogalmazott, hogy eddig semmiféle pozitív változást nem tapasztalt a béremelés következtében.
A szakemberhiány miatt már Erdélyből érkeznek ápolók a szombathelyi Vas Megyei Markusovszky Kórházba; a huszonöt fiatalt októbertől szeretné foglalkoztatni az intézmény. Lakner László főigazgató lapunknak elmondta: a több mint 1300 ágyas kórházba hatvan ápolót tudnának felvenni, de Magyarországon évek óta nem találnak szakképzett munkaerőt. A kórház menedzsmentje Székelyudvarhelyen talált rá egy olyan iskolára, amelynek végzősei közül többen szívesen vállalnának munkát Magyarországon. Az erdélyi ápolók foglalkoztatására a kórház engedélyt kapott a Vas Megyei Munkaügyi Tanácstól. A szombathelyi kórház a Székelyudvarhelyről érkező valamennyi ápolónak a most felújítás alatt álló nővérszállón biztosít majd elhelyezést.
*
Budapesten jelenleg 89 főre van érvényes álláshely-bejelentés általános, azaz diplomával nem rendelkező ápolóra – nyilatkozta megkeresésünkre Csécsi János, a Fővárosi Munkaügyi Központ információs és tájékoztatási osztályvezetője. Ez nem jelent elmozdulást az utóbbi évek adataihoz képest, hiszen 2001. január elsejétől a regisztrált álláshelyek száma mindig száz körül volt. Hangsúlyozta, hogy nem minden esetben a munkaügyi központokon keresztül bonyolítják a munkaerőigénnyel kapcsolatos ügyeket: a kórházak gyakran sajtóhirdetéseket adnak fel, illetve sokszor a nővérek egymástól szereznek tudomást egy-egy munkalehetőségről.
A szakember szerint a bérfejlesztés pozitív hatását az fogja jelezni, ha a regisztrált munkanélküliek körében csökken az ápolónők száma.
Júliusban 61 ilyen munkanélküli volt, míg augusztusban 62, tehát a várt kedvező folyamat nem indult be.