Az izraeli és amerikai csapás hírére kilőtt az olaj ára. A piacok most arra figyelnek, hogyan reagál Irán. A nemzetközi olajpiac egyik legfontosabb szereplője, a Brent típusú nyersolaj ára jelentős emelkedést mutatott, miután Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Iránt - írja a Világgazdaság. A hírre a Brent árfolyama drámai mértékben megugrott: 10-13 százalékkal lett drágább pár órán belül.
A portál felidézi, a Bloomberg arról számolt be, hogy a Brent már 78 dollár/hordó fölé került, miközben később kisebb korrekció következett, és a piac 74–75 dollár körül stabilizálódott egy időre.
Ez az emelkedés az elmúlt évek egyik legnagyobb napi olajár-reakciója volt.
Mit fog tenni Irán?
A portál a Barron’s cikkét szemlézi, miszerint az olaj szempontjából Irán válaszlépése akár fontosabb is lehet, mint maga a csapás. Már a Hormuzi-szoros hajózási útvonalát érintő korlátozott fenyegetések is emelhetik az árakat azáltal, hogy növelik a tankerek biztosítási költségeit és lassítják a szállításokat, ami tényleges termeléskiesés nélkül is szűkíti a kínálatot - írják.
Irán eddig soha nem zárta le teljesen a szorost, és ez jelentős önkárosítással járna: Kína – amely az iráni export több mint 80 százalékát vásárolja, valamint jelentős mennyiséget importál Szaúd-Arábiából és más öböl menti országokból – szintén érintett lenne. Ugyanakkor Irán többször zaklatott, fenyegetett vagy lefoglalt hajókat a térségben, legagresszívebben 2019-ben, amikor feltartóztatta a brit zászló alatt hajózó Stena Impero tankert és több más hajót is megtámadt. Egy másik kockázati csatorna Irán regionális szövetségesein keresztül vezet. A jemeni húszik 2023 óta bizonyították, hogy képesek érdemben megzavarni a Vörös-tengeri hajózást, amely a globális kereskedelem mintegy 12 százalékát bonyolítja. A csoport korábban megtorlást helyezett kilátásba az Egyesült Államokkal szemben.
Hogyan érinti a háború az olajárakat?
A Wall Street forgatókönyv-elemzései nagyjából három lehetséges kimenetel köré csoportosulnak - foglalja össze a portál. Az alapforgatókönyv egy korlátozott csapással számol, amely nem érinti a szállítást és az exportot. Ebben az esetben az olajárak valószínűleg rövid ideig megugranának, majd stabilizálódnának, ahogy a geopolitikai prémium leépül.
- Tartósabb áremelkedéshez az iráni export tartós kiesésére vagy a konfliktus regionális infrastruktúrára való átterjedésére lenne szükség.
- A Goldman Sachs becslése szerint napi egymillió hordó iráni export egyéves kiesése körülbelül nyolc dollárral emelné a hordónkénti árat.
A legnagyobb kockázat a Hormuzi-szoros zavara. Egy szélsőséges forgatókönyv esetén az OPEC+ rendelkezik némi tartalékkapacitással a kiesések ellensúlyozására: a Saudi Aramco gyorsan mozgósítható tartaléka a gyakorlatban napi 2-3 millió hordó lehet. A Rystad Energy szerint egy szélesebb konfliktus esetén az árak 10–15 dollárral is emelkedhetnek hordónként, míg a Tortoise Capital elemzői a Hormuz-forgatókönyvben 100 dollár feletti olajárat sem zárnak ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!