Budapesten a tavaly megépült Váltóház 66 férőhelye mellett jelenleg éjjeli menedékhelyen 877, átmeneti szállóban pedig 1493 ággyal szolgálhatnak a hajléktalanoknak. A BMSZKI igazgatója, Pelle József tájékoztatása szerint a főváros fenntartásában most 500 férőhelyes éjjeli menedékhely, 1000 férőhelyes átmeneti szálló, 100 férőhelyes ideiglenes szállás és egy 73 ágyas hajléktalankórház működik. A közigazgatási hivatal határozatai értelmében azonban a meglévő intézményeket át kellene építeni, de az így kieső férőhelyek pótlásáról egyelőre semmit nem tudni. A hivatal rendelkezése értelmében a felújított vagy újonnan épített létesítményekben legalább nyolc négyzetméternyi helyet kell biztosítani egy ember elhelyezéséhez, de az ennek köszönhető férőhelycsökkenést csak évek múlva pótolja a főváros.
Az igazgató tudatta: emiatt az elkövetkezendő két évben mintegy 225 férőhely hiányzik majd a fővárosi ellátásból. Az elmúlt években több mint másfél milliárd forintot költött a főváros a Dózsa György úti központ, a Bánya utcai idősek hajléktalanotthona és a Mester utcai átmeneti szálló felújítására, de így sem szűntek meg a gondok – jelentette ki az igazgató, aki elismerte: a családok elhelyezése és a beteg hajléktalanok utókezelése többnyire megoldatlan a fővárosban. Hiányosan működik a belső ellátórendszer is, nem tudnak mit kezdeni a pszichiátriai esetekkel, és nem megoldott az állami gondozottak, illetve az idős hajléktalanok helyzete sem. Ráadásul a hajléktalanellátás felét civilek látják el, de ezek normatív támogatását csak harminc százalékkal egészíti ki a főváros, ami a vezető szerint nem elég a tényleges költségekre. A Menhely Alapítvány munkatársa reményét fejezte ki, hogy télen nem marad senki az utcán, mivel átmeneti szállókat nyitnak meg, de szerinte rendkívül nehéz a tudatosan kint élő és az újonnan utcára kerülő emberek elhelyezése, mert a szállók többsége megtelik a téli krízis idején.
Az alapítvány rehabilitációs otthonban 123, anyaotthonban 352, családos szálláson 295, az egy-két napos bentlakásra jogosító krízisotthonban pedig 52 embernek tud helyet biztosítani. Kilátástalan helyzetbe kerülhetnek viszont a beteg hajléktalanok és az alkoholisták, akiket a kórházak sem fogadnak szívesen. Általában a rehabilitációs otthonok sem tudnak új lakókat fogadni, és veszélybe kerülhetnek a gyermekes anyák is.
A szociális munkások szerint a hajléktalanok fele rendszeresen dolgozik, de így sem tudja biztosítani magának az alapvető életfeltételeket. A menedékhelyeken nehéz helyet találni, a munkásszállók többágyas szobáiban napi ezer forintot kérnek egy lakhelyért, az albérlet pedig végképp megfizethetetlen a számukra.
Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője korábban azt közölte lapunkkal, hogy általában éjjeli menedékhelyen kétszer annyi ember jelenik meg náluk telente, mint ahány ággyal rendelkeznek, így az ebédlőben és a folyosókon is kénytelenek matracokat elhelyezni a szálló munkatársai.
Demszky Gábor a Dózsa György úti hajléktalanszálló átadásán elmondta: a rekonstrukcióra mintegy 770 millió forintot költött a főváros az elmúlt két és fél évben. A felújítás révén megújult egy 16 férőhelyes anya-gyermek részleg is, amely valamenynyit segíthet az utcára került családok helyzetén. A főváros az elmúlt két ciklusban mintegy 4 milliárd forintot fordított fejlesztésre, férőhelyek létrehozására.
Bús Balázs, a Fővárosi Közgyűlés szociálpolitikai és lakásügyi bizottságának fideszes tagja úgy véli, a téli krízishelyzetek kialakulása miatt a főváros is hibáztatható, hiszen közel kétszeresére növelte a megvalósítás költségeit, hogy tízéves lemaradással döntöttek a fejlesztésekről.
A főpolgármester állította: a téli időszakban 200 új férőhelyet biztosítanak, és a Kocsis utcában lévő munkásszállót is átalakítják, hogy annak egy részében hajléktalanok számára hoznak létre férőhelyeket. A szociális munkások szerint egy hajléktalan legfeljebb három telet vészelhet át a szabad ég alatt, ezután meghal.
origo.hu
Kislányokat zaklatott az interneten egy pedofil Budakeszin
