A lakosságnál felhalmozott gyógyszerek begyűjtésére vonatkozó szabályozás meglévő törvényhez és rendeletekhez kapcsolódik majd. Hamvas József, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: nem lesz kampányszerű begyűjtés, a konténerek kihelyezésével folyamatos lehetőséget adnak a lakosságnak, hogy a feleslegessé váló gyógyszereket a háztartási szemétből a szeméttelepek érintésével ne a talajba és a vízbe juttassák. Azt nem tudta megmondani, hogy a jogszabály mikor lép életbe, de hozzátette: a program akár jövőre is megkezdődhet.
A hulladékgyűjtő konténerek elhelyezésének, az elszállításnak és a megsemmisítésnek a költségeit az önkormányzatok állják majd, ám ehhez várhatóan további támogatást kapnak – mondta Balázsné Molnár Borbála országos tiszti főgyógyszerész. Hangsúlyozta: fontos, hogy olyan gyűjtőkonténereket helyezzenek el, amelyeket nem lehet feltörni, nem lehet belenyúlni, és kivenni a már bedobott orvosságokat.
A tíz éve halasztott jogszabály sem teszi majd lehetővé a már felbontott, még szavatossági időn belüli gyógyszerek visszaváltását. Ezt a szakma sem javasolta, mondván: drága az újraminősítés és nagy a kockázat.
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke örömét fejezte ki, hogy a konténereket egyes korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a patikákban helyezik el, és az átvett medicinákról így nem kell listát készíteniük a gyógyszerészeknek. Igény esetén azonban továbbra is átválogatják a házipatikák készletét – tette hozzá. Becslések szerint körülbelül kéttonnányi gyógyszerhulladékot halmozott fel a lakosság: sokan megőrzik a korábbi kúrák után maradt antibiotikumokat, és nem ritka, hogy az elhunyt rokonok gyógyszerei is bekerülnek a házipatikába, ami rendkívüli veszélyt jelent, és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi spórolást így el lehet érni.
***
Gyakori a szívinfarktus. Magyarországon ma egy 18 éves nő előreláthatólag 43,3, egy ugyanilyen korú férfi pedig 38,4 egészségkárosodás nélküli esztendőre számíthat – derül ki abból a lakossági egészségfelmérésből, amelyet az Országos Epidemiológiai Központ bocsátott ki. A kutatók megállapították: ha a halandósági és megbetegedési viszonyok változatlanok maradnak, akkor általában 45 éves kor után várható valamely egészségi korlátozottság bekövetkezése. Hazánkban gyakori az olyan egészségromlás, amely az embereket akadályozza mindennapi tevékenységükben. Látászavara van például a nők több mint 30 és a férfiak 17 százalékának. Hallászavarban szenved a nők 11, a férfiak csaknem 14 százaléka. A betegségek előfordulását vizsgálva a kutatók megállapították: a keringési rendszer működési zavarai a középkorúak negyven százalékát, az idős korú nők háromnegyedét és az idős férfiak kétharmadát érintik. Magas vérnyomást mérnek a középkorúak harmadánál, a korosabb nők kétharmadánál és az idős férfiak csaknem felénél. Minden tizenharmadik nő és minden tizenhatodik férfi cukorbeteg. Asztmás vagy más allergiás betegségben szenved minden hatodik nő és minden nyolcadik férfi. A 64 év felettiek közül minden kilencedik nő és minden hetedik férfi átesett már legalább egy szívinfarktuson. (MTI)
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
