Jövőre bontják a Metallochemiát

Elkezdik a Metallochemia gyártelep épületeinek bontását a jövő év elején, ha a tulajdonos Metalloglobus Rt. kárelhárítási kiviteli tervét és hatástanulmányát elfogadják a hatóságok – tudtuk meg a társaság vezérigazgatójától. Lakos Ernő közölte: erre az évre 300 millió forintot különítettek el a rehabilitáció céljára, de ez csak a munkák elindításához elég, a folytatáshoz szükség lesz állami forrásokra is.

Már a jövő év első hónapjaiban lebonthatják a Metallochemia-telep régi épületeit, és a rehabilitációs munkák részeként elkezdhetik a terep rendezését – tudtuk meg Lakos Ernőtől, a tulajdonos Metalloglobus Rt. vezérigazgatójától. A vezető tájékoztatása szerint a gyár lepusztított épületeinek bontását és a terep rendezését csak az általuk készíttetett kiviteli terv és hatástanulmány elfogadása után kezdhetik el, hiszen az épületek falaira is veszélyes hulladék rakódott, így a bontás szigorú ellenőrzést igényel. – Amennyiben meglesz a hozzájárulás és a források is rendelkezésre állnak, akár már januárban elkezdjük a bontást – szögezte le Lakos Ernő, aki úgy tudja, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már tárgyalásokat folytat a környezetvédelmi tárcával, illetve a kormánynyal a kármentesítési és rehabilitációs kiviteli terv szerint szükséges munkák finanszírozásáról. Az együttműködésre azért van szükség, mert az elképzelések szerint a rehabilitáció folyamatát összekapcsolnák a hatos út telepen történő átvezetésével.
A munkálatok során az út töltése mentén a két működő meddőhányót olyan szarkofágba helyeznék, amelyet oldalról másfél kilométer hosszú résfal zár le, megakadályozva a talajvíz szennyezését. A szarkofágot többrétegű szigeteléssel fednék le, majd földdel takarnák be, és beültetnék növényzettel. A kárfelszámolás során öt-hatszázezer köbméter földet kell megmozgatni a kivitelezőknek, és közel négy év alatt végezhetik el a munkát. A több mint nyolcmilliárd forintos költségű rehabilitáció elindítása azért is fontos, mert egy holland szakvélemény szerint a gyártelep szennyezése csak több mint kétezer év múlva tisztulna ki a talajból természetes úton. A környék ezerméteres körzetében szennyezett a talaj felső rétege, ami veszélyezteti az itt élők egészségét.
A nagytétényiek által csak „halálgyárnak” nevezett gyártelepen 700 köbméter, döntően ólom- és cinktartalmú kohósalak halmozódott fel a jogelődök által 1910 óta végzett ón-, réz-, cink- és ólomkohászat következtében. A problémáról a 60-as évektől kezdve tudnak, de a tanácsrendszerben rendszeresen eltitkolták az ügyet. A veszélyes anyagok hatásairól szóló felmérés adatai csak a rendszerváltozás után kerülhettek a nyilvánosság elé, Mészáros Péter akkori MDF-es országgyűlési képviselőnek, és a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesületnek köszönhetően. Az egyesület felhívása révén tárcaközi bizottság alakult az ügy kivizsgálására. Ennek eredményeként a Metallochemia-telepet leállították. Az ÁPV Rt. közlése szerint az állam olyan garanciákkal adta el az anyacég Metalloglobus Rt.-t, hogy a magyar–osztrák vevőket bírósági határozattal megerősített környezetvédelmi hatósági döntés kötelezi a talaj- és talajvízszennyezés üzemen belüli és kívüli felszámolására. Ez azért is elengedhetetlen, mert a területen jelenleg tiltják a zöldségek jelentős részének termesztését, csökkent az ingatlanok értéke, és a térségben élő 1200 család helyzete egészségügyi szempontból sem megnyugtató.