Az országgyűlési választások alatt a szocialista–liberális koalíció egyik kedvenc kampánytémája volt a hazai egészségügy csődhelyzete. Ez a vélemény a fővárosi fenntartású intézményekkel kapcsolatosan kivételesen nem is állt messze a valóságtól. A tizenkilenc fővárosi kórház közül a pénzügyi válságban lévő Péterfy Sándor utcait kivéve hatvan napon túli tartozása ugyan egyetlen intézménynek sincsen, de hét még mindig csődbe kerülhet. A fővárosi önkormányzat évente 1,7 milliárd forintot költ kórházai felújítására, és ugyanennyit gépek, illetve műszerek beszerzésére. 2002-ben pedig 4,7 milliárd forintot tervezett egészségügyi feladatokra. Egyetlen kórháznak sincs viszont állandó működési engedélye, mivel nem tudnak megfelelni a szakmai minimumfeltételeknek. Ráadásul a 3,4 milliárd forintos kórháztámogatás és az egészségügyi feladatokra tervezett 4,7 milliárdos juttatás csak erre az évre vonatkozik, az előző esztendőkben csak egymilliárd forintot költöttek felújításra és 700 milliót szántak műszervásárlásra. A választási évet megelőzően az egészségügyi feladatokra költött pénz egymilliárddal kevesebb volt. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyelőre csak az idei tervekről lehet beszélni, mert a 2003-as mérlegbeszámolóból derül ki, hogy ebből valójában mit sikerült megvalósítani. Az ellenzék szerint joggal lehet tartani attól is, hogy a „kampányjuttatásokat” nem célzottan a minimumkövetelményekre költik, hanem presztízs-műszervásárlásokra, amelyekhez rendszeresen vesznek igénybe állami forrásokat is. A fővárosi Fidesz–MDF–MKDSZ-frakciónak kellett javasolnia annak idején azt is, hogy végre emeljék fel félmilliárd forintról egymilliárdra a műszerekre szánt pénzek mértékét. Az sem véletlen, hogy a Péterfy Sándor Utcai Kórház állandóan a csőd szélén áll, hiszen a főváros a gondok ellenére nem sokat változtatott az intézmények szakmai vezetésének összetételén és gazdasági szerkezetén. Mint ismeretes, 1998-tól a csődtörvényt kiterjesztették az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott kórházakra is. Azóta ahhoz az egészségügyi intézményhez, amelynek hatvan napon túli tartozása van, csődbiztost kell kinevezni, ellene csődeljárást kell folytatni. A fővárosi önkormányzat felmérése szerint három kórház adósságállománya volt közel ahhoz, hogy érintse a csődtörvény.
Az intézmények helyzetét azonnal és hosszú távon is megfelelően kellett rendezni, de a közgyűlés MSZP–SZDSZ-es többsége egymás után söpörte le az ellenzék módosító javaslatait.
– Az ellenzéknek az volt a véleménye, hogy a válságmenedzselést a fenntartónak nem úgy kell megoldania, hogy visszatérítendő, kamattal terhelt támogatást nyújt a csődközelbe kerülő kórházaknak – tudatta Kupper András, az egészségügyi és sportbizottság alelnöke, aki szerint a rosszabb osztályszerkezetű kórházak esetében ez csak „tüneti kezelést” jelenthetett. Az alelnök elismerte, hogy a visszatérítendő támogatások ellenőrzött rendszere jót tett azoknak a kórházaknak, ahol a vezetőváltással növelték a pénzügyi fegyelmet és hatékonyabbá tették a gazdálkodást, de szerinte nem segíthetett a rossz osztályszerkezetű, korszerűtlen épületszárnyak miatt veszteséges intézményeken.
*
Kevés a tüneti kezelés, nem segítenek a fővárosi egészségügyön a kampányintézkedések.
Kupper András szerint a fővárosnak egy XXI. századi szintű, korszerű, egy telephelyes kórház építésében kellene gondolkozni, nem pedig az elavult osztályszerkezetűeket toldozgatni, mert e nélkül nincs előrelépés. Az ellenzék tűrhetetlen állapotnak tartja azt is, hogy a főváros protekcionalista módon osztogatja a támogatásait.
– A Szent István Kórház, ahol a vezető látványosan kampányolt a baloldal mellett, már megszabadult az anyagi gondoktól, mert többszörösét kapta a fejlesztési támogatásoknak. A csepeli Weiss Manfréd Kórház azonban még mindig csak folyamatos fővárosi támogatással képes fennmaradni, a Péterfy Sándor Kórház viszont nem tud kilábalni a csődhelyzetből – tájékoztatott Kupper András, aki szerint nem segít ezen a nemrég elfogadott egészségügyi cselekvési program sem, amely megjelöl ugyan regionális kórházakat, amelyek kiemelt fejlesztést kapnának, de nem tisztázza, hogy ez mit jelent majd az ellátásra vonatkozóan.
Az ellenzék azért sem támogatta a programot, mert az teljesen alkalmatlan a reformok végrehajtására, és nem olyan, amelyet az összes intézményfenntartó el tud fogadni – szögezte le a képviselő.
A közgyűlés nem fogadta el Bús Balázs fideszes képviselő javaslatát, hogy egy 100 férőhelyes rehabilitációs otthon számára vásároljon épületet a főváros címzett állami támogatással. Az ellenzék jellemzőnek tartja, hogy a fenntartó csak az akut fázis kezelésével foglalkozik, de nem fordít gondot a rehabilitációra, pedig támogatnia kellene a szociális ágazat feladatait is. A fővárosi utcákon ugyanis több ezer keménydrogos bolyong, akik állandó orvosi felügyeletre szorulnának.
Kupper András elismerte, hogy a kerületeknek átadott orvosi rendelők általában jobban működnek, de fontosnak tartotta volna azt is, hogy a főváros ne minden esetben engedje ki a kezéből a járóbeteg-ellátást, hiszen ennek fejlesztésével tudatosan növelhették volna a kórházak férőhelyeit.
origo.hu
Ismét Magyarországra érkeznek a Google utcaképkészítő járművei
