Párttámogatások közpénzből

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Ferencvárosban az önkormányzati választásokon listát állító pártok és szervezetek számára nyújtott bérletidíj-kedvezményről szóló rendelkezést. A taláros testület szerint a rendelet miatt hátrányba kerülnek a listát nem állító pártok és a magánbérlők is. A kedvezmény a jogegyenlőség megsértése és a pártok burkolt önkormányzati támogatása miatt alkotmányellenesnek tekinthető a főváros többi kerületében is. Értesüléseink szerint van olyan városrész, ahol még bérleti szerződést sem kötöttek a pártszervezetekkel az önkormányzatok.

2002. 10. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elképzelhető, hogy jövőre számos székházról lemondanak majd egyes pártok, mert több millió forintos, piaci bérleti díjat kell fizetniük.
A Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal indítványa szerint elsőként a ferencvárosi önkormányzat helyi rendelkezéséről döntött az Alkotmánybíróság. A hivatal úgy tartja, hogy a helyi pártoknak nyújtott bérletidíj-kedvezmény sérti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Ez ugyanis kimondja: költségvetési támogatásban részesülő szerv nem adhat vagyoni hozzájárulást a pártok részére, és ezt a szervezetek sem fogadhatják el. Ennek eredményeképpen azzal, hogy a helyhatóság az önkormányzati választásokon listát állító, helyiséget bérlő pártokat helyi rendelete alapján bérletidíj-kedvezményben részesíti, a bérleti díjon keresztül tiltott támogatást nyújt a pártoknak. A határozat leszögezi, hogy az önkormányzat vagyona csak az önkormányzati célok megvalósítását szolgálhatja, így az azzal való gazdálkodás, beleértve a kedvezményeket is, csak a helyi önkormányzással, az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos célokhoz köthető. A kedvezmények nyújtását csak az önkormányzat gazdasági érdekei, közérdekű tevékenység és az önkormányzati feladatok ellátása indokolhatják. Az önkormányzati választásokon listát állító pártok, szervezetek támogatása nem tartozik a helyi közügyek körébe, és a nekik díjkedvezményeken keresztül jutott burkolt támogatás nem szolgálja az önkormányzat feladatellátással kapcsolatos céljait. Ezért nincs alkotmányosan elfogadott indoka ezen szervezetek és az egyéb bérlők közötti megkülönböztetésnek, ahogyan nincs ésszerű indoka a listát állítók és az egyéb pártok közötti megkülönböztetésnek sem.
A taláros testület kimondja: a helyi rendelet ezért sérti a jogegyenlőség alkotmányos követelményét, és a pártok támogatásáról szóló törvényt, így azt december 31-i hatállyal megsemmisíti.
– Közköltségből nem is logikus pártokat támogatni – közölte Zlinszky János alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, aki szerint egyes pártoknak nem kellett volna eladni a székházait, így a bérleti díj emelkedése sem jelentene gondot a számukra.
Mint ismeretes, még az Állami Számvevőszék kérte fel a Belügyminisztériumot, hogy rendeljen el vizsgálatot az ügyben. Ennek eredményeképpen a közigazgatási hivatalok felülvizsgálták az erről szóló helyi rendelkezéseket, és törvényességi észrevételeket tettek.
Ahol nem igazították a rendeleteket az észrevételekhez, ott a közigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz fordult. A ferencvárosi rendeletről hozta meg a taláros testület az első döntését, de több kerület ügye bírósági szakaszba került.
– Nem vitatjuk az Alkotmánybíróság határozatát, de kérdéses, hogy a novemberi testületi ülésen a képviselők milyen döntést hoznak majd – mondta el Gegesy Ferenc, a IX. kerület polgármestere, aki állította: egyelőre össze kell gyűjteni a bérleti szerződéseket, a kedvezményes bérlőkről csak ezt követően dönthetnek és nyilatkozhatnak. A polgármester azonban elképzelhetőnek tartotta, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében ezentúl mindenkinek piaci bérleti díjat kell majd fizetni az önkormányzati bérleményekért, és emiatt sok ingatlanról lemondanak majd a helyi pártszervezetek.
Lapunk információja szerint Budapest XVIII. kerületében a nagy országos pártok egy kiutaló határozattal működtetik kerületi székházaikat. A határozat alapján bérleti szerződést kellet volna kötni, de a helyzet évek óta rendezetlen.
– Az azóta felemelt, négyzetméterenként 5–6000 forintos árat nemcsak mi, de a többi kerületi párt sem tudná kifizetni, amely éves szinten nagyjából két és fél millió forintra rúgna – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő kerületi politikus.
Erdősné Balogh Zsuzsanna, a XVIII. kerület jegyzője leszögezte: a kerületben többféle konstrukció létezik: a kerületi kisgazdapárt és az SZDSZ székháza saját tulajdonában áll. Más esetben sem járnak el szabályellenesen, nem támogatást, és kedvezményeket adnak, hanem minden pártnak azonos törvényi feltételeket biztosítanak.
Kiss Lajos, a XVII. kerület alpolgármestere elmondta: a pártoknak van bérleti szerződése. A KVI tulajdonában lévő Pesti úti MSZP-székházat két évvel ezelőtt el kellett hagyniunk; jelenleg egy magántulajdonban álló épületet bérelnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.