Református egyház: új zsinat kapujában

Holnap tarja a Magyarországi Református Egyház jelenlegi összetételű zsinata az ünnepélyes záró ülését. Ezzel hivatalosan is lezárul a XI. Zsinat hatéves ciklusa, és megkezdődnek a zsinat tagjaira, valamint a püspökökre és a világi elöljárókra is kiterjedő választások. A mostani ciklus december 31-ével jár le. Az egyházi törvény szerint a választásoknak szeptember 1-jétől a jövő év február végéig kell lezajlania.
A jelenlegi összetételű zsinat ünnepélyes záró ülését azért tartja holnap a Somogy megyei Mosdóson található szív- és tüdőkórházában, mert azt a hozzá kapcsolódó öregek intézményével, valamint a hosszabb ideig itt betegeskedő gyerekek számára létesített általános iskolával együtt a megyei önkormányzattól az idén vették át. A szerződés szerint az egyház a kórházat húsz éven keresztül működteti. A református egyház eddig csak olyan egészségügyi intézményt működtetett, amely az államosítás előtt a tulajdonában állt, és az egyházi ingatlanok visszaadása révén került újra a felügyelete alá. A mosdósi kórház és a hozzá csatlakozó intézmények jelzik, hogy az egyház szakított ezzel a gyakorlatával. A megyei önkormányzattal megkötött szerződéssel az egyház a bezárástól mentette meg a kórházat.
Bölcskei Gusztáv közelmúltban elmondott püspöki beszámolója szerint a legutóbbi egyházi választások óta eltelt hat évben annyi templom épült a Tiszántúli Református Egyházkerületben, mint II. József türelmi rendeletének kibocsátását követően egész Magyarországon. Jelentésében elmondta: a hat év alatt 22 templom, 17 oktatási intézmény, 33 parókia és 22 szociális intézet épült fel az egyházkerület területén, s több mint 5,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg gyülekezeteikben és egyházi intézményeikben. Az múlt évi árvízi újjáépítés során a református egyház 60 ingatlana újult meg, több mint 1,2 milliárdos költséggel. Bölcskei Gusztáv püspöki jelentésében felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt hat évben csökkentek a keresztelések, a házasságkötések és a református temetések száma. Ugyanakkor biztató jelként értékelte, hogy növekedett a konfirmációk száma, amely visszaigazolja a „jó egyházi iskolák jó szolgálatát”. Bölcskei Gusztáv látványos változásként értékelte a gyülekezetek, egyházmegyék saját bevételi forrásainak növekedését. Mint fogalmazott, amíg 1995–1996-ban az egyházkerület összes bevétele alig haladta meg a 907 millió forintot, addig tavaly 3,5 milliárd forintra tettek szert.
Mint ismert, a zsinat május 31-i ülésén rendelte el a tisztújítást. Az egyházi törvény szerint az egyházmegyékben és az egyházkerületekben szeptember 30-ig kell megalakítani a választási bizottságokat, a szavazólapokat pedig október végéig bocsátják ki. A 27 egyházmegyei, majd az azok fölött álló 4 egyházkerületi közgyűlés december végéig, illetve 2003. január 31-ig választja meg és iktatja be az új tisztségviselőket. A választás folyamatának lezárásaként az újonnan felálló zsinatnak 2003. február végéig kell megtartania alakuló ülését.
A május 31-i zsinati ülésen a nyugdíjtörvény módosításával lezárták azt a folyamatot, amely az 1967-ben elfogadott törvénykönyv felülvizsgálásával még a 90-es években indult el. 1967-ben ugyanis még nagy volt a lelkészhiány, ezért akkor a nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 75 éves korban határozták meg. Az elmúlt időszakban viszont a református egyházban egyre több fiatal lelkész vállalt szolgálatot. A Tiszántúli Református Egyházkerületben található 400 gyülekezet élén álló lelkészek átlagéletkora például jelenleg 43 év. Az újonan megállapított korhatár révén a férfi lelkészek a 70. születésnapjuk után nyugállományba vonulhatnak. A női lelkészek ezt már a 62. születésnapjuk után kérvényezhetik. A nyugdíjkorhatár változtatása több mint húsz vezető beosztású lelkészt érint. A négy püspök közül kettő, Hegedűs Loránt és Mészáros István van ebben az életkorban. Előbbi 72, utóbbi pedig 73 esztendős. A zsinati ülés előtt a Duna-melléki Református Egyházkerületben aláírás-gyűjtési akció zajlott a nyugdíjkorhatár leszállítása ellen, amelyhez mintegy négyezer hívő, lelkész és presbiter csatlakozott. A protestáló protestánsok az íveket a zsinat jogi bizottsága elé terjesztették, az akcióval azonban hivatalosan azért nem foglalkozott a testület, mert a zsinat – úgymond – nem ismeri az „alulról jövő kezdeményezés jogintézményét”. A zsinat búcsútanácskozásán Bölcskei püspök javaslatára kompromisszumos törvény született, amely értelmében a nyugdíjtörvény életbe léptetésének határidejét 2005. január elsejéig kitolták. Ennek következtében az összes, jelenlegi püspök újra indulhat a választásokon. A búcsúzsinat a választójogi törvényt is módosította, amely számos helyen összefüggésben van a nyugdíjtörvénnyel. A változtatások révén a zsinati atyák kiszélesítették a többes jelölés lehetőségét azzal, hogy a három legtöbb ajánlattal rendelkező jelölt egyaránt indulhat a választásokon. Korábban ezt az ajánlók harmadának támogatásához kötötték.
Úgy tudjuk, hogy a jelölési javaslatok alapján a tiszántúli egyházkerületben a jelenlegi püspök, Bölcskei Gusztáv 721 ajánlást kapott, így toronymagasan vezet a második helyen álló Gál Botond előtt, akit mindössze 8-an támogattak. A dunántúli egyházkerületben is hasonló, meggyőző fölénnyel vezet a jelenlegi püspök, Márkus Mihály. A Tiszán inneni egyházkerületben értesüléseink szerint nyitott a „verseny”. A jelenlegi püspök, Mészáros István mellett Bőzsönyi József és Csomós József egyaránt esélyes arra, hogy a választások után püspök legyen. A Duna-melléki egyházkerületben Hegedűs Loránt ellenében az egyházon belüli egyik legerősebb tömörülés, a lelkészekből és presbiterekből álló Théma Egyesület önálló püspökjelöltet állított. Sikerük attól függ, hogy a püspökválasztási kampány során hova állnak a harmadik „erőcsoportosulást” alkotó Biblia Szövetség tagjai. Úgy tudjuk, hogy e két csoportosulás Bogárdi Szabó István személyében megtalálta a közös jelöltjét, aki a püspökválasztás első szakaszában mintegy kétszer annyi támogatást kapott, mint Hegedűs Loránt.