Azért érdemes azonban felidézni mindezt, mert az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök együttérzően baráti kapcsolata lélektanilag részben arra épül, hogy mindketten átélik a globális hamis narratíva iszonyú erejének pusztító hatását. A globális média valóságipari művei, akárcsak az 1917-es november hetedikével, úgy a mostani washingtoni november hetedikével kapcsolatban is igyekeznek az általuk legyártott hamis valóságok ketreceiben tárolni a világot. Donald Trump az amerikai globális birodalmi szuperstruktúrának azt a realista szárnyát képviseli, amelyet leginkább Henry Kissinger személyesített meg, és amely egy bizonyos kritikus pontot elérve hajlamos tudomásul venni, ha az általa addig követett stratégia a birodalom számára kontraproduktívvá válik. Vagyis amikor a régi stratégia egyre reménytelenebb és költségesebb zsákutcába hajszolja a birodalmat, készen áll a korrekcióra. 

Az amerikai birodalom legfőbb dilemmája abból adódik, hogy olyan történelmileg eddig elképzelhetetlen méretű adósságot halmozott fel, amelynek most már a hétköznapi technikai kezelése is egyre megoldhatatlanabbá válik. Nem mellesleg az amerikai állam most is egy ilyen technikai csődben van éppen, amelynek persze majd lesz technikai megoldása, de e csődök gyakoriságának és időtartamának vészjósló növekedése azt jelzi, hogy a birodalom elmúlt évszázadban gyakorolt világuralma a mai formájában folytathatatlanná vált. Ha mégis folytatni akarja, akkor vagy nyílt háborúba kell bocsátkoznia a világgal, vagy békés körülmények között egy olyan új világegyezséget kell kötnie, amely lehetővé teszi a valamilyen (az eddigitől bizonyosan eltérő) fennmaradását. 

A Donald Trump által képviselt változáspárti szárny stratégiáját a januári beiktatási beszédének az a mondata tette világossá, amelyben jelezte, hogy jó személyes kapcsolata van a kínai és az orosz elnökkel, és minél hamarabb szeretne egy hármas találkozót. Ezzel a mondattal bekerült a globális beszédtérbe az a „háromtest birodalom” elképzelés, amely logikailag az egyetlen olyan világhatalmi konstrukció, amely az egyre veszélyesebb globális folyamatok öngerjesztő örvényléseit lecsillapíthatná. 

Az a tény, hogy az amerikai elnök az elmúlt hónapok során az orosz és a kínai elnökkel is találkozott, azt jelzi, hogy e „háromtest” kialakulása elkezdődött. Az is tény azonban, hogy egyre inkább erősödőben van egy ezzel a stratégiával frontálisan szembemenő törekvés is, a permanens világháború stratégiája. És mivel a globális pénzhatalmi „hidraulika” irányítói a jelek szerint ezt a stratégiát látszanak támogatni, ezért a káosz egyelőre inkább növekedőben van. 

E stratégia logikája az, hogy mivel ő „teremti” a pénzt, ezért a végtelenített háború a kézenfekvő „megoldás”, hisz korlátlan mennyiségű pénzt nyomtathat, amiért valóságos javakat, leginkább a permanens háborúhoz szükséges katonai javakat vásárol, és ennek „árát” rohamosan növekvő inflációval hárítja át folyamatosan a világra. A permanens háború végső célja Kína és Oroszország függő helyzetbe hozása és korlátlan kifoszthatóságának biztosítása. Ezért e stratégia uralmi struktúrái egyre inkább satuba szorítják a békésebb új világegyezségre törekvő birodalmi erőket, így az ezeket megszemélyesítő amerikai elnököt is. 

A mostani november hetedikén tehát két olyan személy találkozott Washingtonban, akik kissé bizarr módon azért találhattak egymásra szellemi értelemben, mert mindkettőjüket ugyanaz a „sötét erő” igyekszik satuba szorítani. Amikor az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy nem ismeri Orbán Viktor ellenfelét, de a magyar miniszterelnököt támogatja a jövő évi választásokon, akkor ezzel a gesztussal azt tette nyilvánvalóvá, hogy e világhatalmi satuból való kiszabadulás feltételei alapvetően szellemi természetűek. 

Mindez két dimenzióban is nagyon különös fejlemény. Donald Trump az amerikai birodalom egyik meghatározó szárnyának támogatásával lett elnök, és nem mellesleg felnőtt élete során sikeresen épített fel egy sok milliárd dolláros üzleti birodalmat is. Sem amerikai elnök mivolta, sem dollármilliárdos mivolta nem indokolja azt, hogy együttérzőn szívélyes kapcsolatot ápoljon egy közép-európai kisállam vezetőjével. Ha mégis ezt teszi, akkor annak az oka csak az lehet, hogy van egy „harmadik típusú” identitása is, ami utat nyitott e különös szellemi sorsközösség átélése előtt. Ez a mostani november hetedike e sorsközösség vállalásával talán némileg ellensúlyozhatja annak a történelmi sötét energiának a ma is jelen levő pusztító hatását, amely annak idején azt a bizonyos 1917-es november hetedikét „csinálta”.

A szerző közgazdász 

Borítókép: Donald Trump és Orbán Viktor a Fehér Ház Ovális Irodájában 2025. november 7-én