Aggályos magánosítás

Továbbra is sokan kifogásolják az egészségügyi tárca új „kórház-privatizációs” törvényjavaslatát, amely az előző kormány terveivel ellentétben különböző gazdasági társaságoknak, befektetőknek és beszállítóknak egyaránt lehetőséget adna arra, hogy az intézmények tulajdonosaivá válhassanak.

Nem alkalmas a privatizációra a jelenlegi helyzetben az egészségbiztosító finanszírozási gyakorlata – fogalmazott Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Világgazdaság című napilap konferenciáján. Mikola István, volt egészségügyi miniszter amiatt aggódott, hogy a jogszabály módosításával lehetőség nyílna üzemeltetési szerződések megkötésére. Így tőkebefektetés nélkül, akár a minimális feltételeknek megfelelő magánszemélyek is milliárdos vagyont kezelhetnek majd, és óriási összegeket menthetnek ki az egészségügyből.
– Valóban komoly veszélyeket rejt magában a privatizáció, de nem az a megoldás, hogy kizárjuk a magántőkét az egészségügyből, anélkül ugyanis nem lehet biztosítani a betegeknek a jobb színvonalú ellátást – mondta Csehák Judit, egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. Az előző kormány által kidolgozott jogszabály – amely csak közhasznú társaságoknak engedte volna a tulajdonszerzést – szerinte túlbiztosított. Egyetértett azzal: a privatizáció elengedhetetlen feltétetle, hogy a kormány a valóságos kiadásokhoz közelítse a szolgáltatások árát, azaz annak tartalmaznia kell többek között az amortizáció fedezetét és a profitot is. A jövő évi költségvetésben ez még nincs benne – ismerte el –, de szerinte az egészségbiztosító 479 milliárd forintról 621 milliárdra emelt gyógyszerár-támogatás nélküli gyógyító-megelőző kiadásai már több mindenre lehetőséget adnak. – A beruházásokra, fejlesztésekre és műszerprogramra jutó pénz kevesebb a szükségesnél, de itt szándékosan nem törekedtünk nagyobb összeg megszerzésére, előbb szeretnénk összehangolni az igényeket – mondta Csehák.