Kovácsot és fiát azzal vádolták, hogy 1996 és 1998 között több mint félmilliárd forint értékben nem fizettek közterhet. A vádirat szerint Kovács több külföldi befektetővel üzemet létesített volna Borsodnádasdon. E célból létrehozta a Canyon Rt.-t, amelybe apportként bevonta saját, már meglévő cégétől, a Kovács Rt.-től a borsodi telephelyet. A törvények szerint az ilyen ügyletek után is meg kell fizetni az áfát. Azonban az újonnan létrejött társaságnak nem volt annyi tőkéje, hogy kifizesse a közterheket, ezért Kovács úgy döntött: bankhitelt vesz fel az áfaösszeg nagyságában. Miután megkapta a 247 millió forintot, két cége között „megutaztatta”, mintha kifizette volna az áfát, s az erről szóló igazolás bemutatásával visszaigényelte azt az adóhatóságtól. Ezután a banknak viszszafizette az összeget, de a megmaradt ugyanannyi pénzből a vádirat szerint a Kovács Rt. egyéb tartozásait rendezte ahelyett, hogy azt az adóhatóságnak utalta volna át. Igaz, a tartozást Kovács szerepeltette adóbevallásában. A Kovács Rt. 1996–1998-ig mintegy 292 millió forint társadalombiztosítási járulékkal maradt adós az államnak – áll a vádiratban.
Kovács Attila a tárgyalásokon nem ismerte el bűnösségét, tartozásait azonban nem tagadta le. Mint a bíróság előtt korábban hangoztatta: hivatalos halasztást kért az APEH-től, és egészen 1998 végéig rendszeresen, ha nem is mindig a kellő összegeket, de törlesztette a közterheket.
Az ügyész perbeszédében elejtette Kovács és fia ellen a tb-csalás vádját, mert mint fogalmazott: a tényállásból hiányzik az önhiba, mert a tárgyalásokon kiderült, hogy Kovács a tartozás kifizetése érdekében többször is tárgyalt a hatósággal, s az összeget folyamatosan törlesztette. Azonban a Canyon Rt. áfa-visszaigénylését jogosulatlannak értékelte az ügyész, s a káröszszeg nagyságára tekintettel végrehajtható börtönbüntetés kiszabását javasolta a bíróságnak.
A vádlott védelmében ügyvédje hangsúlyozta: Kovács szándéka nem az áfa megszerzése volt. Hiszen – mutatott rá a védő – a törvényben is szerepel az a kitétel, hogy az adóhatóság csak akkor utalhatja vissza az áfát, ha annak megfizetéséről igazolást küld a visszaigénylő. Az ügyvéd védence bűncselekmény hiányában való felmentését javasolta a bíróságnak.
Az ítélet indoklása szerint a beszerzett okiratok bizonyítják, hogy Kovács cége megfizette az áfát, s ennek igazolását be is csatolta, amikor az adóhatóságtól visszaigényelte azt. Így az APEH-et a vádlott nem tévesztette meg, s az áfatartozás törlesztését megkezdte. Ezért a bíróság szerint a csalás bűncselekménye nem állapítható meg, így felmentette a vádlottakat a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól.
Kovács lapunknak elmondta: mindent megtett azért, hogy ártatlanságát bizonyítsa. Olyan iratokat sikerült becsatolnia az ügyhöz, amelyek végül meggyőzték a bíróságot arról, hogy nem bűnös.
origo.hu
Autóbalesetben meghalt egy német állampolgár Zalában
