Kritizált fejlesztési terv

Az ország legjelentősebb egyetemi zöldszervezetének számító GATE Zöld Klub nemrégiben állami felkérésre véleményezte Magyarország Nemzeti fejlesztési tervét. A környezetvédők szerint a dokumentum nem fordít kellő figyelmet az integrált ökogazdálkodás elősegítésére, az agrár-környezetvédelem, a vasúthálózat és a hulladék-újrahasznosítási rendszerek fejlesztésére. A klub szervezésében országos konferenciát tartanak a jövő héten.

AGödöllői Agrártudományi Egyetem kollégiumában kiemelten közhasznú szervezetként működő GATE Zöld Klub kifogásokat nyújtott be Magyarország Nemzeti fejlesztési tervéhez.
Az állami felkérésre elkészített véleményben a környezetvédők kiemelik, hogy a dokumentum agrár- és vidékfejlesztésről szóló fejezetéből hiányzik az ökogazdálkodás és az integrált mezőgazdasági üzemek fejlesztése, amellyel hozzájárulhatnak a biológiai alapok megtartásához. A zöldek több kitételt hiányolnak a terv környezetvédelemmel foglalkozó fejezetéből is. Szerintük az irat elhanyagolja például a megfelelő vasúthálózat kiépítésének feladatait, nem fektet nagy hangsúlyt a hulladékképződés megelőzésére és a szelektív hulladékgyűjtési, illetve az újrahasznosítási rendszerek fejlesztésére.
A hallgatói klub javasolja, hogy kiemelt feladatként kezeljék a környezettudatos magatartás kialakítását, és szerintük ehhez az iskolai szervezetek megerősítésére van szükség. Ennek érdekében szerveztek országos hallgatói konferenciát, amelyre eddig csaknem száz egyetemi és főiskolai környezetvédő csoport jelentkezett. A jövő pénteken induló, kétnapos rendezvény célja, hogy útmutatást adjon a kisebb szervezeteknek, és bevonja az egyetemistákat a civil munkába, vagy a környezeti nevelésbe.
Malatinszky Ákos, a GATE Zöld Klub vezetője szerint erre szükség is van, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint az egyetemi szerveződések 3-4 éves rotációval működnek, mert a tagok munkába állása után nehéz az újjászervezés. A csoportok anyagi lehetőségei is szűkösek, mert nem ápolják megfelelően az intézményi kapcsolatokat és nem értenek a pályáztatáshoz. A konferencia előadásai ezért főként arról szólnak majd, hogy a hallgatói szervezetek hogyan alakulhatnak meg, építhetik fel önmagukat, nyithatnak az anyaintézmény felé, szervezhetnek környezetvédelmi akciót és pályázhatnak állami vagy alapítványi forrásokra.