Medgyessy segítségét kéri a túlélő

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz túlélője s a megindult büntetőeljárás kezdeményezője, Pluhár Brunecker Erzsébet felkérte Monostory Attila ügyvédet, hogy járjon el az érdekében a sortűzper másodfokú tárgyalásán, mivel a Fővárosi Bíróság elsőfokú eljárásában tanúként hallgatták ki, holott ő sértetti tanúként szerepelt volna. Ezzel párhuzamosan a Svájcban élő aszszony levelet fogalmazott Medgyessy Péter kormányfőnek, hogy segítsen az ügy további feltárásában, mert szerinte az irattárak mélyén az esetről több adat is fellelhető, mint amennyit az ügyészség az eljárás anyagává tett.

2002. 11. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ismeretes, hogy a Fővárosi Bíróság bűnösnek mondta ki E. Józsefet, a kormányőrség egykori operatív alosztályának vezetőjét, mert pszichikai bűnsegédként részt vett az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűzben. Ezért a vádlott kétéves, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyészség több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntettel vádolta a volt kormányőrt. A bíróság ítéletében kiemelte: a vádlott sortűzbeni közvetlen szerepére érdemi bizonyítéka vagy tanúvallomása nincs, csupán maga a vádlott ismerte el, hogy a Kossuth tér közelében, az Akadémia utcában lövéseket adott le.
E. József a tárgyalásokon egyetlen alkalommal sem ismerte el a bűnösségét. A bíróság az ítélet indoklásában meg is jegyezte, hogy még megbánást sem tanúsított. A testület akkor hangsúlyozta, hogy az eljárásban nem a Kossuth téri sortűzről mondott ítéletet, csupán az ügyészi vádról, amely egyetlen személy, E. József bűnösségének kimondását indítványozta. A vádlott bűnössége – miután arra nincs kétséget kizáró bizonyíték, hogy a lövéseitől bárki megsérült – csak a Kossuth téri vérengzés mindmáig ismeretlenül maradt tetteseinek pszichikai bűnsegédjeként állapítható meg. Eszerint E. József magatartása az elkövetőkre szándékerősítő, míg a sértettek védekezésére bénító hatást gyakorolt.
A Svájcban élő Pluhár Brunecker Erzsébet kezdeményezte a Kossuth téri sortűz feltárását. 1956. október 25-én, a mintegy ötezer tüntető között, férjével vett részt a Parlament előtti demonstráción. Férjét öt lövedék ölte meg, őt pedig a lábán érte a lövés. Segítséggel azonban még el tudott menekülni az Akadémia utca felé. A bíróságon tanúként hallgatták meg.
Monostory Attila ügyvéd lapunknak elmondta: azért fordultak a kormányfőhöz segítségért, mert ügyfele több svájci 1956-os túlélővel együtt elhatározta, hogy ha Magyarországon nem rendezik az egyik legsúlyosabb, mintegy száz véráldozattal járó sortűz ügyét, akkor az ENSZ háborús főügyészéhez, Carla Del Pontéhoz fordul. Az ügyvéd szerint azonban ezt az ügyet Magyarországon kellene rendezni. Ha a miniszterelnök engedélyezné az ügyre vonatkozó eddig még feltáratlan adatok megszerzését, akkor azokat a másodfokú eljárásban bizonyítási indítványként felhasználja majd. De a legjobb az lenne – állította Monostory Attila – ha új bizonyítást rendelnének el az ügyben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.