Reménykedő hepatitisesek

Jogegységi döntést vár a Legfelsőbb Bíróságtól (LB) több mint négyszáz hepatitis C-vírussal fertőzött személy – értesült lapunk Horváth Béla ügyvédtől, aki kártérítési perekben képviseli a betegeket. Kérdéses azonban, hogy indítható-e kártérítési per egy esetenként tizenöt-húsz évvel ezelőtti károkozásért? A bíróságok ugyanis eltérően értelmezik az elévülést.

Horváth Béla ügyvéd lapunknak elmondta: a polgári törvénykönyv szerint a követelések öt év után elévülnek, holott ügyfelei nagy része több évig is tünetmentes volt. Előfordul, hogy a betegek fertőzésükről csak tíz-tizenöt év múlva értesülnek.
Az ügyvéd egy konkrét eset felülvizsgálata kapcsán kérte az LB jogegységi döntését. Az érintett beteg – műtéte során – 1981-ben kapott vérátömlesztést. Nyolc évvel később jelentkeztek nála a májfunkciós rendellenességek, amiket az orvosok a korábbi gyógyszeres kezelések mellékhatásának tartottak. Fertőzését hivatalosan 1995-ben állapították meg, de egészen 2000 végéig nem tudott betegsége gyógyíthatatlanságáról: erre kezelőorvosa döbbentette rá – olvasható a beadványban. A bíróság – első és másodfokon – elutasította kártérítési keresetét az elévülésre hivatkozva, de úgy, hogy állítása szerint meg sem hallgatták, bizonyítást nem folytattak le az ügyben. Ügyvédje szerint ha a beteg a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni, akkor arra az elévülési idő lejárta után is lehetősége van.
A törvény a menthető okokat nem részletezi, azt, hogy mi tartozik ebbe a körbe, a bíró mérlegelésére bízza. Ehhez viszont bizonyítást kellene folytatni, amely a konkrét esetben nem történt meg – tette hozzá.
– A bírói mérlegelésnek kapcsolódnia kellene egy kialakult gyakorlathoz is, illetve az élet, a testi épség és az egészség forintban kifejezhető értékéhez – véli Horváth Béla.
Hegedűs Zoltán, a Pénzügyminisztérium jogi osztályának munkatársa úgy véli: a magyar jogrendszer egyértelműen szabályozza az elévülés kérdését, ebben a tekintetben nem várható változás. A menthető okokat pedig a bíróság jogegységi döntésében sem sorolja majd föl, mert az egyénenként változik. A jogász szerint az ügyvéd azt akarja elérni, hogy a bíróság ismerje el menthető oknak azt, ha valaki a médiából értesült arról, hogy betegsége miatt az állam perelhető. Ugyanakkor ha a betegnek már korábban tudomására jutott fertőzöttsége, de jogait mégsem érvényesítette, akkor annak az a következménye, hogy követelése elévül – állította a jogász, aki szerint a perek kilencven százalékában elévült követelést akarnak érvényesíteni, amelyről a bíróság belátása szerint dönt, így születhetnek különféle határozatok.
A hepatitis C-vírussal vérátömlesztés miatt megfertőződő betegek automatikus állami kártalanításáról a jogász úgy véli: mindezt nem lehet megvalósítani, mert a fertőzés körülményeit a betegeknek bizonyítaniuk kellene. Erre viszont nincs sok esély, hiszen a szakértők véleménye sem egyértelmű abban, hogy az adott beteg éppen vérátömlesztés miatt fertőződött-e meg.
Abonyi Margit, a SOTE I. Számú Belgyógyászati Klinikájának orvosa úgy véli: a legtöbb beteget csak jóval megfertőződésük után regisztrálják. Csak nagyon heveny és súlyos eseteknél lehet azonnal kimutatni a vírust, amikor a beteg már besárgult. A legtöbb esetben azonban – 80 százalékban – 10-20 év is eltelik, mire megjelennek az első tünetek. A véradók hepatitis C-szűrését 1992 óta végzik el Magyarországon, de még ezután is előfordulhattak fertőzések. Jelenleg Magyarországon a hepatitis C nagyobb problémát okoz az AIDS-nél is, hiszen 250-300 ezer betegnél mutatható ki: korábbi fertőzése vezetett a májrákhoz.