Az LB jogerős határozatának indoklása szerint az ORFK Készenléti Rendőrségének – amely Tasnádi Szemlőhegy utcai villájánál a házi őrizet szabályainak betartását ellenőrizte – parancsnoka a Pest Megyei Bíróságot (PMB) július 1-jén arról tájékoztatta, hogy Tasnádi Péter június 24-től 30-ig három alkalommal távozott el a házi őrizet helyéül megjelölt lakásából. E jelentést másnap, július 2-án a rendőrség kiegészítette azzal, hogy július 1-jén Tasnádi 55 percig távol volt lakhelyétől, mialatt Budaörsre és onnan visszautazott. Ezért a PMB július 2-i végzésében 100 ezer forint rendbírsággal sújtotta a vállalkozót, aki fellebbezett a döntés ellen.
Az LB szeptember 9-i határozatában azonban hatályon kívül helyezte a döntést. Álláspontja szerint a PMB-nek már nem volt hatásköre kiszabni a büntetést, mert addigra Tasnádi büntetőügyének iratait felterjesztette a másodfokú bíróságra, azaz az LB-re. Ugyanakkor az LB megállapította, hogy a rendbírság kiszabásának okai fennállnak, így maga is ugyanilyen összegű büntetést rótt ki a vállalkozóra. Végzését a bíróság kiegészítette azzal, hogy Tasnádi nem hagyhatja el Budapest területét. E határozat ellen Tasnádi szeptember 15-én kifogást nyújtott be. A Legfőbb Ügyészség szeptember 23-án indítványozta, hogy az LB rendelje el Tasnádi újbóli előzetes letartóztatását. Az ügyészség szerint ugyanis megállapítható, hogy Tasnádi Péter július 1. és augusztus 11. között több ízben megszegte a házi őrizet szabályait: napi ügyek intézésébe nem tartozóan szórakozóhelyeket, éttermeket, kereskedelmi tv-t és sportpályákat keresett fel, s egyszer a megállapított eltávozási keretet – heti két napon 4 óra – is túllépte. Ezért az LB szeptember 23-án elrendelte Tasnádi Péter előzetes letartóztatását.
Tasnádi védője október 1-jén kifogással élt a letartóztatás ellen és védence szabadon bocsátását indítványozta, mert szerinte többek között az eljárásjogi szabályok megsértésével tartóztatták le ügyfelét. A védő beadványában arra hivatkozott: a rendőrség sértette meg a házi őrizet szabályait azzal, hogy a bíróság helyett az ügyészségre küldte jelentéseit. A bíróság szerint azonban ez a tény az ügyre érdemi kihatással nincs, így elutasította a védő kifogásait.
Az ORFK SZBEI korrupcióellenes osztályán megtudtuk: Tasnádit nem olyan rég pénzmosással is meggyanúsították. Az ügy előzménye, hogy még év elején a Kölnben megvádolt Márai Péter – aki Tasnádi üzlettársa volt és büntetőügyében hatodrendű vádlottként is szerepelt – ügyében a német hatóságok jogsegélykérelemmel fordultak a magyar rendőrséghez. Márait – aki többek között magyar feketemunkásokat közvetített Németországba – adó- és társadalombiztosítási csalással, valamint más gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg. Az ORFK a kölni városi bíróság végzése alapján zár alá vette Márai és két magyar társa itthoni vagyonát, és különféle cégiratokat foglalt le. A gazdaságvédelmi nyomozók házkutatást tartottak azon magyar vállalkozásoknál, amelyeknél a német eljárás adatai szerint a feketemunkásokat kiközvetítették Németországba. Ilyenek például a Commel Trade, a Márai és Társa Kft., vagy éppen a Dr. MP és Társa Kft. E cégek munkatársait ki is hallgatták, de Tasnádit akkor még nem. A magyar nyomozók a jogsegélykérelem adatai közt két bűncselekmény alapos gyanújának nyomaira bukkantak.
Kiderült ugyanis, hogy Máraiék a magyar feketemunkásokat a Gazdasági Minisztérium engedélyével közvetítették ki. Ez úgy fordulhatott elő, hogy hamis adatokat közöltek a tárca kérdőívén. A szabályok szerint csak olyan vállalkozás közvetíthet szakmunkásokat külföldre, amely maga is hasonló tevékenységet végez. Márai például henteseket utaztatott Németországba, holott egyik cége sem végzett Magyarországon húsfeldolgozói tevékenységet. Ezért jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének alapos gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoz a rendőrség.
A pénzmosási ügy alapja pedig az, hogy Máraiék „megutaztatták” a német vállalkozásokkal kötött szerződésekből befolyt 134 millió forintot. Ezt a bűncselekményt úgy követték el a rendőrség gyanúja szerint, hogy Márai több alvállalkozói szerződést kötött német cégekkel többféle munkára. Azonban e munkák egyikét sem végezték el, hanem a magyar munkásokat a német cég irányítása alatt dolgoztatták. A munkások után sem a német cégek, sem a dolgozók nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. A tb-csalásból befolyt összeget – 500 ezer német márkát és 300 ezer amerikai dollárt – Márai a cégein keresztül visszajuttatta Magyarországra Tasnádi vállalkozásába. A mintegy 134 millió forintot Tasnádi visszautalta Márainak, aki újra visszaküldte Tasnádi cégébe, s így a pénzt tisztára mosták. Az ügyletben érintett Commel Trade Kft. Tasnádi és Márai közös tulajdona. Tasnádit a rendőrség már kihallgatta, de a vállalkozó nem kívánt vallomást tenni.
A vállalkozó kiruccanásai. A rendőri jelentés szerint Tasnádi július 10-én a Moulin Rouge-ban, az Atrium Hyatt Hotelben, július 20-án a Taverna étteremben, a Citadella-teraszon, július 27-én a Rosenstein vendéglőben, a Moulin Rouge bárban, a Citadella Gardenben, július 29-én a Magyar ATV stúdiójában, augusztus 6-án pedig a Moulin Rouge bárban és a Tó sörözőben járt. (Sz. Z.)
origo.hu
Autóbalesetben meghalt egy német állampolgár Zalában
