A OKI munkatársai sok száz sorrendet állítanak össze, különböző szempontok szerint – közölte a jelenlegi felmérést irányító Neuwirth Gábor. Az általuk készített különböző sorrendek mind meghatározott szempontból vizsgálják a magyar középiskolákat, de nem szabad abszolutizálni őket – tette hozzá. Együttesen érdemes figyelembe venni őket, hiszen sok olyan szempontot nem lehet számszerűsíteni, amelyek az iskolák minőségét meghatározzák. Példaként említette az erkölcsi nevelést, a kollektíva minőségét, de a pedagógusok hangnemét is, és azt, ahogyan a diákokkal foglalkoznak. Ide sorolható a diákkollektíva munkája, és a fiatalok fizikai állapota is. Ezek együttesét kell vizsgálni a szülőknek, amikor iskolát választanak a gyermekeik számára. Neuwirth Gábor szerint a most nyilvánosságra hozott sorrend olyan segítséget nyújt a szülőknek, amelynek alapján el tudják dönteni, hogy a középiskolák milyen módon készítik elő a felvételire azokat a fiatalokat, akik hozzájuk beíratkoztak.
A jelenlegi felméréssel kapcsolatos kérdésünkre elmondta: a látszat ellenére sincsenek túlsúlyban a budapesti iskolák, hiszen a legrosszabbak között ugyanolyan arányban szerepelnek a fővárosiak, mint a legjobbak között. A fővárosra egyébként az jellemző, hogy a különböző kerületek iskolái ugyanúgy mintázzák a nagyon kiemelkedő eredményeket hozó települési iskolákat, mint a gyengébbeket. Ennek ellenére nem tartja véletlennek, hogy a sorrend szerint az első három iskola olyan budapesti gyakorló gimnázium, amelyek fő jellemzője, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek tanárai oktatnak bennük, akik nemcsak a diákokkal foglalkoznak, hanem a leendő pedagógusokkal is. A többi gyakorlógimnázium is, például a pécsi, a szegedi és a debreceni, ugyanígy az élmezőnyben foglal helyet. Ez igaz rájuk a felvételi eredményesség mellett még több más szempont alapján is.
Az Országos Közoktatási Intézet jelenlegi felmérése tehát nem jelent abszolút sorrendet. A különböző oktatással foglalkozó szakemberek szerint is azok a jó felmérési megközelítési módok, amelyek több szempontot vesznek figyelembe, például a szubjektív – a pedagógusi és a szülői – véleményeket is tükrözik. Egy szakképző intézet esetében az elhelyezkedés után a gazdasági szakterület, a gimnáziumoknál pedig a felsőfokú intézmények visszajelzése is fontos lehet. Az is felmérési szempont, hogy a diákok az adott középiskolából milyen típusú felsőoktatási intézményekbe jutnak be. Egy-egy intézmény árnyaltabb megközelítését célozta például az előző kormány által bevezetett Comenius minőségfejlesztési program is, amelyben már több ezer iskola vesz részt, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy jövőre nem lesz pénz új pályázat kiírására.
A most nyilvánosságra hozott felmérésből az OKI által vizsgált 121 középiskolát tartalmazó sorrendből az első húsz helyezettet közöljük.
***
A középiskolák sorrendje a felvételi írásbelik eredményessége szerint
Sorrend Középiskola neve Helység Átlagpont
1. Fazekas Mihály Gimnázium Budapest 10,83
2. Apáczai Csere János Gimnázium (ELTE) Budapest 10,67
3. Radnóti Miklós Gimnázium (ELTE) Budapest 10,53
4. Szent István Gimnázium Budapest 10,40
5. Bencés Gimnázium Pannonhalma 10,29
6. SZTE Ságvári Endre Gimnázium Szeged 10,12
7. Piarista Gimnázium Budapest 10,12
8. Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár 10,00
9. Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest 9,97
10. Németh László Gimnázium Budapest 9,87
11. Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg 9,87
12. Veres Péter Gimnázium Budapest 9,85
13. Városmajori Gimnázium Budapest 9,83
14. Lovassy László Gimnázium Veszprém 9,83
15. Tóth Árpád Gimnázium Debrecen 9,74
16. Magyar–Német Iskolaközpont Pécs 9,70
17. Garay János Gimnázium Szekszárd 9,61
18. Árpád Gimnázium Budapest 9,60
19. Leőwey Klára Gimnázium Pécs 9,57
20. Debreceni Egyetem Gimnázium Debrecen 9,54
Forrás: Országos Közoktatási Intézet
origo.hu
A baloldal brüsszeli aknamunkáját vizsgálja az Országgyűlés
