Európa háborúra készül – Párizs katonákat küldene Ukrajnába

Franciaország már a szárazföldi csapatok bevetésére is készül Ukrajnában, miközben Moszkva figyelmeztet: minden külföldi katona legitim célpont lesz. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő lapunknak úgy fogalmazott: Macron szimbolikus, de katonailag értelmetlen lépést tenne, amellyel inkább saját belső válságát próbálja elfedni.

Emmanuel Macron francia elnök üdvözli a katonákat a francia haditengerészet "Normandie" fregattján Fotó: Odd Andersen Forrás: AFP

Macron háborúra készül? Európában ismét erősödik a háborús hangulat: Franciaország vezetése már a szárazföldi erők bevetését is kész tényként kezeli. 

Emmanuel Macron francia elnök Ukrajnába küldené katonáit (Fotó: Hans Lucas/AFP/Quentin De Groeve)

Pierre Schiele tábornok, a francia hadsereg képviselője a Nemzetgyűlés védelmi bizottsága előtt kijelentette:

Készen állunk szárazföldi erőket telepíteni a biztonsági garanciák keretein belül, ha ez Ukrajna érdekében szükségessé válik.

A francia politikai és katonai elit egyre komolyabban beszél az „orosz fenyegetésről”, miközben a nyugat-európai közvélemény megosztott: sokan attól tartanak, hogy a párizsi vezetés valójában egy újabb, akár globális konfliktus felé sodorja Európát.

Információk szerint Franciaország hónapok óta komolyként értékeli az „orosz fenyegetést” mind a frontvonalakon, mind az információs térben. A hajlandók koalíciója tehát nem csak Oroszország további szankcionálásra, de a katonák küldésére is készen áll.

Moszkva figyelmeztet: minden külföldi katona legitim célpont lesz

Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálata (SZVR) korábban azt közölte, hogy a Francia Fegyveres Erők vezérkara akár kétezer főig terjedő kontingenst készít elő Ukrajnába telepítésre, Kijev támogatására. Moszkva világosan üzent: bármilyen külföldi egység, amely Ukrajna oldalán lép harcba, legitim katonai célpontnak számít.

Minden katonai beavatkozást legális célpontként tekint Moszkva

– figyelmeztetett Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, hozzátéve:

Macron hazájában sem népszerű, és ez a politikai kaland inkább a belpolitikai gyengeségét tükrözi.

Andrej Kartapolov (Forrás: wikimedia)

Macron lépése katonailag értelmetlen

Nem vehetők komolyan ezek a francia tervek, Franciaországnak legfeljebb néhány ezer katonája lenne erre a célra, mely ebben a háborúban Oroszországgal szemben nem sokáig tartana

– mondta lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő.

Macron ezzel egyfajta szimbolikus lépést tenne, de igazából ennek különösebb katonai értelme nincs. Ezzel azt mutatná a világ felé, hogy Franciaország mennyire elkötelezett Ukrajna felé

– tette hozzá.

A szakértő arról is beszélt, hogy egy ilyen lépés az orosz–ukrán háború lezárását nem segítené elő, ezzel legfeljebb Macron a sikertelen belpolitikáját tudná ideig-óráig leplezni.

A külpolitika sosem választható külön a belpolitikától, ezt egy nagyon súlyos belső francia válság mellett tenné Macron, amikor a saját utcáinak sem ura.

Washington nélkül ez nem lehet katonai garancia

Demkó Attila emlékeztetett: a „hajlandók koalíciója” már korábban beszélt arról, hogy csak a háború lezárása után telepítenének erőket Ukrajnába, egyfajta biztonsági garanciaként.

Ez az erő azonban reálisan nem lehet több 20–30 ezernél, mert Európa nem tud ennél nagyobb erőt kiállítani, és az Egyesült Államok pedig nemhogy bemenne Ukrajnába, hanem inkább jön ki Európából.

A szakértő szerint Macron kijelentései a katonák küldéséről inkább a politikai térben értelmezhetők, semmint valódi katonai szándékként.

Ez Washington nélkül nem lehet katonai garancia sem, de vannak olyan országok, akik már beszéltek erről. A britek a leghangosabbak, de mások is csatlakozhatnak

– összegezte Demkó Attila.

Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP/Kin Cheung)

Háborús retorika, politikai válság

A háborús pszichózis egyre erősödik Európa-szerte. A politikusok európai fiatalokat küldenének a háborúba. Horvátország visszaállítja a kötelező sorkatonai szolgálatot. Németországban is egyre élénkebb vita zajlik a sorkatonaság kérdéséről, a német kormány a globális biztonsági helyzetre hivatkozik. Az elmúlt években több európai ország vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot Oroszország ukrajnai agressziójára hivatkozva.

Miközben ismét háborús hangokat üt meg, Franciaországban Macron népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, és egyre többen vetik fel: a háborús retorika részéről nem a békéről, hanem a hatalmi túlélésről szól.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök üdvözli a katonákat a francia haditengerészet Normandie fregattján (Fotó: AFP/Odd Andersen)