Kormányok az olajszennyezésről

A Prestige szállítóhajó által okozott környezeti károkért az olajszállításban részt vevők mindegyikét felelősség terheli – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Patrizia Cuonzo, a hollandiai Greenpeace sajtóiroda munkatársa annak kapcsán, hogy mai és holnapi koppenhágai találkozójukon az uniós országok kormányai kiemelt figyelmet fordítanak a tengerbiztonságra és a környezetvédelmi problémákra.

2002. 12. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Regősi János tengerbiológus szerint nem feltétlenül okoz világkatasztrófát egy olyan baleset, mint ami a Prestige-vel történt: a baj mértéke elsősorban a baleset helyétől és idejétől függ. Így megeshet, hogy ugyanakkora mennyiségű olaj bizonyos területen ezerszer nagyobb bajt okoz, mint egy másik partszakaszon. A „legszerencsésebb”, ha a katasztrófa kint a nyílt vízen, a partoktól távol következik be, mert az olaj nagy része szétoszlik a tenger felületén. Ennél rosszabb, de még mindig viszonylag szerencsés a helyzet, ha az olaj – miként Galíciában – meredek, sziklás partot szennyez, mert az erős dagály elmossa. Egy trópusi csendes öbölben azonban évtizedekig bennrekedhet.
A tengeri szennyezéseket vizsgáló szakemberek összesített munkáit idézve a tengeri biológus elmondta: a Prestige katasztrófája a nyílt tengeri halászatot nem befolyásolja, a part mentén élő halak húsa, valamint a homár, a kagyló és az osztriga azonban élvezhetetlenné vált. A tengeri madarak tollát védő faggyú átázott, ha pedig ez nem történt meg – ami még rosszabb – a szennyezés bőrükön keresztül szívódott fel. Hozzátette: bár nem szabad eltúlozni egy ilyen baleset következményeit, a történtekért felelős embereket semmi nem menti. A tengerbiológus szerint a világ olajszennyezéseinek fele a szárazföldön történik, és csupán öt százaléka származik a tankerbalesetekből. Ennél jóval nagyobb, 15 százalékos az a kár, amit a tartályok tengerben való mosása okoz. A szakember szerint legfontosabb, hogy a kormányok összefogjanak, hiszen egy nem megfelelő műszaki állapotú autót sem engednek közlekedni, nemhogy egy hajót.
A koppenhágai csúcs alkalmával a Greenpeace kéri, hogy az EU ne 2015-ben, hanem azonnal vonja ki a forgalomból az egy fallal épült, veszélyes anyagot szállító hajókat. A környezetvédők adatai szerint jelenleg több mint 300 ilyen, állandóan katasztrófával fenyegető hajó közlekedik a világ vizein. Ezeket a hetvenes években, a legtakarékosabb szempontok szerint Japánban gyártották, egyetlen, leheletvékony fallal. Franciaország 1999-ben, az Erika tanker katsztrófája után kérte, hogy szigorítsák meg a nemzetközi hajózás szabályait, és tiltsák el ezeket a hajókat a veszélyes anyagok szállításától. Az olaj- és hajógyártó cégek lobbija ezt mindeddig megakadályozta, sőt 2015-ig ki is tolta.
A Természetvédelmi Világalap, (WWF) és a Greenpeace szerint meg kell tiltani, hogy az 1982 előtt épített tankerek olajat szállítsanak. Szeretnék elérni, hogy az olajcégek, a tulajdonosok, a bérlők és a szállítók egyaránt tartozzanak felelősséggel az általuk okozott környezeti és gazdasági károkért. A Greenpeace követeli, hogy jogilag szabályozzák a tankerkatasztrófák esetén követendő kárelhárítási eljárást. Így azok az országok, amelyek lobogója alatt olajszállító hajó közlekedik, a tengerparti országokkal együtt lennének kötelesek tervet kidolgozni, és anyagi támogatást nyújtani vészhelyzetekben.
A világ olajtermelésének 40 százaléka hajón jut rendeltetési helyére, a kisebb tankerek 3000 tonna, míg a nagyobbak akár 560 000 tonna fekete aranyat is elbírnak. Európába évente 4500 Prestige-nyi olajat szállítanak a WWF szerint, baj esetén egyetlen tonna petróleum akár ezer hektárnyi vízfelülelet és egy kilométer hosszú partszakaszt is szennyezhet. A Prestige katasztrófája óta a szervezet egyre hangosabban követeli, hogy az olajtartályok tengeri mosását is tiltsák meg. Szerintük szigorúan és folyamatosan ellenőrizni kell a hajók műszaki állapotát.
Az Unep – környezetvédelemmel foglalkozó szervezet – szerint kisebb meghibásodások miatt évente hárommillió tonna olaj kerül a tengerekbe. Ez a mennyiség negyvennégyszer tudná teljesen befedni a Garda-tavat. Nemrégiben egy még kiegészítésre szoruló feketelista látott napvilágot, amelyen 66, az EU kikötőiből kitiltott hajó szerepel. Kérdés, a koppenhágai csúcson sikerül-e vagy sem megegyezni a további lépésekről, szigorításokról.
A WWF felmérése szerint minden négyezer tonna, vízbe ömlött olaj százmillió eurós gazdasági kárt okozhat, ami például Galícia tartományban 2500 halászatból élő ember munkahelyének megszűnését jelentheti – ez a családtagokkal együtt 4500 embert érint.
A Nautilus tengeralattjáró újabb felvételei szerint a kettétört Prestige-ből egyre csak szivárog az olaj, tegnapra egy ezer kilométer átmérőjű olajszőnyeget sodort a spanyol partok felé a szél. Állítólag 15 repedést számoltak meg a hajótesten.
A szakemberek szerint a katasztrófa hatásait még évek múlva is érezni lehet, hiszen a nyersolaj roppant nehezen bomlik, és mérgező anyagai beépülnek az élelemláncba.
Mezei Csaba, a Greenpeace-akció mobil koordinátora nemrégiben tért vissza Spanyolországból. Elmondta: leginkább elhullott madarakat találtak. Az állatok olajos tollukkal már nem voltak képesek hőmérsékletüket szabályozni, és megfagytak. A partot és a szárazföldet ellepő olaj állaga nyúlós, akár a rágógumié, de fekete. Magas a nehézfémtartalma, s a kigőzölgése is mérgező.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.