A becslések szerint 145,5 millió hektoliter bor került a pincékbe idén az uniós bortermelőktől, ami szerény, egyszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a mennyiség csak 2024-hez képest jelent javulást, az ötéves átlagtól továbbra is elmarad, mégpedig nem is csekély mértékben, 7,5 százalékkal. Ha még visszább megyünk az időben, egész markáns különbség látszik: a 2025-ös és a 2018-as bortermés közötti különbség még mindig meghaladja a 40 millió hektolitert.
A szőlőültetvények Európa-szerte továbbra is olyan kihívásokkal néznek szembe, amelyek akadályozzák az ágazat teljes fellendülését. Az EU három legnagyobb bortermelője – amelyek együttesen a teljes mennyiség négyötödét adják – a teljes uniós trenddel szemben a 2024-es szürethez képest 1,5 százalékkal kevesebb bort termelnek az idei évjáratban. Olaszország továbbra is az EU legnagyobb termelője 47 millió hektoliterrel, míg Franciaország szűken tartja a második helyet 37 millió hektoliter körülivel, Spanyolország pedig a harmadik helyre esik körülbelül 31,5 millió hektoliterrel.
A nagy termelők közül
- Spanyolországban 15,
- Németországban 8,
- Portugáliában pedig 11 százalékkal
csökkent a múlti évhez képest. Ezzel szemben Olaszország 8 százalékos növekedésre számít, és Franciaország is növekedést könyvelhet el, igaz, szerényebb, 2,3 százalék körülit.
Az olasz bortermelés továbbra is 12 százalékkal marad el az ötéves átlagtól.
A szőlőültetvényeket 2025-ben komoly időjárási anomáliák és egyéb súlyos nemkívánatos események sújtották, hőhullámok, az aszályok és az árvizek akadályozták az ágazatot abban, hogy visszatérjen a 2020 előtti szint közelébe. A dél-franciaországi erdőtüzek több mint ezer hektár szőlőültetvényt pusztítottak el, közvetve akár tizenhatezer embert is érintve.
Bár a borkínálat továbbra is alacsony, a keresleti oldali nyomás korlátozza a termelés jelentős növekedését. Az európai borok legnagyobb piaca, az Egyesült Államok többször is vámokat vetett ki az uniós árukra, beleértve a bort is. Az új amerikai politika mind a mennyiséget, mind az árakat alacsonyan tartotta, erodálva az uniós termelők haszonkulcsát.
Ezek a kereskedelmi akadályok egy olyan időszakban akadályozzák a forgalmat, amikor a globális instabilitás, a geopolitikai feszültségek már megzavarták a világméretű kereskedelmi forgalmat.
Általánosságban elmondható, hogy a kereslet továbbra is gyenge. Az olyan gazdasági félelmek, mint az infláció és a munkaerőpiac bizonytalansága, kordában tartják a kiadásokat, míg a hazai piacokon lényeges preferenciák változása következett be. Ezek a tényezők nem teszik lehetővé a kereslet számára, hogy kompenzálja a csökkent termelési mennyiséget.
