Másodfokon Tasnádi és Székely pere

Tasnádi Péter és Székely Zoltán másodfokú büntetőpere kezdődik holnap és szerdán a Legfelsőbb Bíróságon (LB). Az elsőfokú bíróság Tasnádi Péter vállalkozót négy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte önbíráskodás, súlyos testi sértés és adócsalás miatt. A bűnszervezet létrehozása és működtetése vádja alól felmentették. Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőt a Fővárosi Bíróság (FB) két rendbeli hivatali vesztegetés miatt ítélte hat év börtönre első fokon.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) nem értett egyet a Pest Megyei Bíróság ítéletével, amelyben Tasnádi Pétert felmentette a maffiavádak alól. Véleményük szerint a bizonyítékok egyértelműen alátámasztják azt, hogy Tasnádi vállalkozásai bűnös úton jutottak bevételeikhez. A több cégből álló szervezetet maga irányította. A hierarchikus felépítésű szervezet végrehajtói – akik Tasnádival együtt ültek a vádlottak padján – zsarolással, erőszakkal hajtották be a vélt vagy valós tartozásokat áldozataiktól.
Ha az ügyészség vádjait a másodfokú bíróság bizonyítottnak találja, akkor Tasnádit akár tizenöt éves fegyházbüntetésre is ítélhetik. A LÜ több vádpont esetében a bűncselekmények minősítésének megváltoztatását, súlyosbítását is javasolta az LB-nek.
Tasnádi társai közül feleségét első fokon felmentették a bűnpártolás vétsége alól, valamint a tizedrendű vádlottat csupán megrovásban részesítette a bíróság. A legsúlyosabb büntetést a másodrendű vádlottra rótták ki: halmazati büntetésként 7 és fél év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kapott. A többi hat vádlottat egyenként másfél és három és fél év közötti börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség minden vádlott esetében súlyosbításért, illetve bűnösség megállapításáért, a vádlottak és védőik viszont a felmentésért, illetve hatályon kívül helyezésért fellebbeztek.
Székely Zoltánra az FB példásan súlyos ítéletet mondott ki. Mint az ítélet indoklásában kifejtette: Székely mások bizalmából került vezető pozícióba, így az általa elkövetett legkisebb vétség is nagy kárt okoz a társadalomnak.
Az ítélet indoklásában elhangzott még: bizonyítottá vált, hogy Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) ellenőrző albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát, illetve elérni az általa megjelölt cég bevonását a beruházásba. A bíróság ugyanígy bizonyítottnak találta, hogy Székely az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, és a pénzt át is vette. A politikus ennek fejében azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó számára kedvező döntés született. Emiatt hat év letöltendő börtönbüntetést szabott ki az FB büntetőtanácsa. Az ítélet ellen a vád képviselője súlyosbításért, míg Székely Zoltán védője iratellenességre, valamint a cselekmény téves megítélésére hivatkozva felmentésért fellebbezett.