Régiót választhatna néhány kistérség

Hosszú ideig tart még a belépés után, amíg Magyarország szervesen beilleszkedik az EU-ba – fogalmazott Kovács László az Európai Szocialista Önkormányzati Képviselők Uniója szombati ülésén. Elmondta: az unió folyamatos bővítésével a határon túli magyarok is közelebb kerülnek az anyaországhoz.
A külügyminiszter az esemény utáni sajtótájékoztatón azon véleményének adott hangot, hogy a bővítés mindkét oldaltól (a tagoktól és a csatlakozóktól) erőfeszítéseket követel. A befizető országoknak növelniük kell az uniós alapok támogatását, az eddig kedvezményezett tagországoknak pedig le kell mondaniuk a támogatások egy részéről. Kovács szerint azonban ez az uniónak is megéri, hiszen a bővítés után a legnagyobb belső piac jön majd létre. A tárgyalások legfontosabb pontjának nevezte, hogy Magyarország 2004-ben több támogatást kapjon, mint 2003-ban. Hozzátette: az egyenlő elbánás elvét joggal igényeljük, hiszen ezt a korábban csatlakozók is megkapták.
Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó közigazgatási reform során létrejövő választott regionális önkormányzatok olyan decentralizált intézmények lesznek, amelyeknek területfejlesztési döntési kompetenciájuk is lesz. Lapunk kérdésére elmondta: a szakértők mellett ő is arra hajlik, hogy hét régió legyen Magyarországon. Három a Dunántúlon és három a Dunán innen, valamint egy központi régió. Azzal számolnak, hogy a kistelepülések 200-250 kistérséggé állnak össze, és azt tervezik, hogy a statisztikai régiók határán lévő kistérségek választhatnának, melyik nagyobb egységhez tartozzanak – fejtette ki a belügyminiszter.
Bernard Poignant, a nemzetközi szervezet elnöke előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi uniós tagállamoknak segíteniük kell a csatlakozó országokat. – Európa 1956. október 23. óta várja önöket – tette hozzá a francia politikus.