Székely több évet kaphat

Politikai gengszterizmusnak nevezte Székely Zoltán cselekményét a Legfőbb Ügyészség (LÜ) képviselője a volt kisgazda képviselő tegnap megkezdődött másodfokú tárgyalásán a Legfelsőbb Bíróságon (LB). A vádlott visszautasította a szerinte rosszindulatú megjegyezést, s felmentését kérte a bíróságtól. Az ügyész az első fokon kiszabott 6 éves börtönbüntetés súlyosbítását, míg a védők az ítélet megalapozatlansága és iratellenessége miatt a vádlott felmentését kérték a LB-től.

Székely Zoltánt a Fővárosi Bíróság (FB) ez év májusában ítélte el kétrendbeli, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt.
Az LB a vádlott védőinek indítványának helyt adva egészségi állapotáról nyilatkoztak a kirendelt orvosszakértők. Székely szívpanaszai, tartósan alacsony vérnyomása és cukorbetegsége kapcsán megállapították, hogy az úgynevezett börtöntűrő képessége csökkent ugyan, de ez nem kizáró tényező. A szakértők szerint a volt képviselő megfelelő ellátást kap a büntetés-végrehajtási intézetben.
Az LÜ képviselője perbeszédében hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott volt, azonban az LB akár hivatalos személy által elkövetett zsarolásnak is értékelheti a Székely Zoltán terhére rótt cselekményeket. Ugyanis kriminalisztikai szempontból Székely tetteit a védelmi pénz szedéséhez hasonlította, s mint fogalmazott: „Nem túlzás politikai gengszterizmusnak nevezni a volt országgyűlési képviselő cselekményeit.”
Az ügyész indítványozta Székely büntetésének súlyosbítását, továbbá pénzbüntetés kiszabását, amelyet szerinte az FB elmulasztott megtenni. Így halmazati büntetésként 2-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ennek alapján 7 évet meghaladó börtönbüntetést tart indokolnak a Legfőbb Ügyészség.
Futó Barnabás, a volt képviselő ügyvédje szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és számos, úgynevezett iratellenességet is tartalmaz. Cáfolta, hogy védence a pénzt átvette volna, s így tulajdonképpen a tettenérés sem valósult meg. Állítja: Székely Zoltán ugyanis abban a tudatban volt, hogy politikusokra nézve terhelő dokumentumokat kap Balla Dánieltől.
Székely Zoltán tagadta bűnösségét, és az utolsó szó jogán tartott beszédében azon véleményének adott hangot, hogy az ügyész az egész parlamentet minősítette a politikai gengszterizmus kifejezésével, így azokat is, akik a közpénzek ellenőrzését végzik. Hangsúlyozta: politikai indokból indult ellene támadás. Az elsőfokú ítélet szerint Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) ellenőrző albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta megszerezni egy több milliárd forint értékű csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát, illetve elérni az általa megjelölt cég bevonását a beruházásba. A bíróság ugyanígy bizonyítottnak találta azt is, hogy Székely az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, és a pénzt át is vette.
Az LB egy hét múlva hoz jogerős döntést az ügyben.