Tizenhárom vádlott közül kilencnek került az ügye másodfokra, a legfőbb bírói fórum az ő büntetésüket is enyhítette: ketten felfüggesztett börtönt, a többiek pedig másfél évtől négy évig terjedő szabadságvesztést kaptak.
Az ítélet indokolása szerint a kilencvenes évek közepén különböző, részben hamis igazolványokkal alapított, fiktív cégek csaknem kétmilliárd forintnyi csempészett számítástechnikai alkatrészt közvetítettek a székesfehérvári Albacomp Rt.-hez. Ezzel a cég vezetői mintegy egymilliárd forintos vámterhet nem fizettek be. Minárovits János és helyettese, Gulyás Imre szerint, amikor 1995-ben alkatrészeket importáltak, több alkalommal tapasztalták, hogy a hazai piacon feltűntek az olcsó távol-keleti csempészetből származó alkatrészek, amelyek áraival az Albacomp már nem tudott versenyezni. Ezt többször is jelezték a vám- és pénzügyőrség illetékeseinek, de változás nem történt. Ezután döntöttek úgy, hogy felveszik a kapcsolatot a csempészáru forgalmazóival: 1996-ban a cég raktárkészletének nagy részét már a bizonytalan eredetű áruk képezték. Hamis számlák közbeiktatásával megvásárolt alkatrészek után – jogosan – visszaigényelték az áfát, azonban jóval a valós ár alatt vámoltatták el az árut.
A szövevényes ügyre még 1997-ben figyelt fel a rendőrség, mert tudomásukra jutott: fiktív gazdasági társaságok számítástechnikai alkatrészeket csempésztek be az országba, amelyekből egy jelentős készletet az Albacomp is vásárolt. Akkor felmerült az a gyanú is, hogy a vezetők a társaság vagyonának egy részét a sajátjukként kezelték.
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről