Török és amerikai tisztségviselők megállapodásra jutottak a katonai együttműködésről a parlamenti huzavonától függetlenül, s ez lehetővé teszi, hogy Törökország megnyissa katonai bázisait az amerikaiak előtt. Az alkudozásban központi szerepet játszott a kurdkérdés. Az Egyesült Államok ígéretet tett Törökországnak arra, hogy a Szaddám Huszein utáni Irakban nem enged olyan föderációs kormányzatot alakítani, amely önállóságot biztosít a kurdoknak a török–iraki határ térségében. Cserébe Törökország hajlandó megnyitni területét az amerikai erők előtt – írja a The Washington Post.
Eközben tegnap folytatódott a vita a BT-ben az újabb határozat amerikai tervezetéről, valamint a francia–német emlékeztetőről, amely a katonai beavatkozás elhalasztásáért száll síkra.
A francia tervekről szólva Jean-Louis Debré, a nemzetgyűlés elnöke elmondta, nagyon is érthető, hogy Jacques Chirac elnök és a kormány eddig nem vallott színt Franciaország biztonsági tanácsi vétója kérdésében, mert fontos ütőkártyától fosztaná meg magát az iraki háború végső alkuja előtt. A konzervatív kormány miniszterelnöke azonban nem zárja ki hazája részvételét a háborúban. Jean-Pierre Raffarin a Paris-Normandie pénteki számának adott interjúban megismételte, hogy ha Szaddám Huszein nem tesz eleget a fegyverzetellenőrök felszólításainak, „nem zárjuk ki az erőszak alkalmazását”. A miniszterelnök változatlanul fenntartja a reményt, hogy Amerikát le lehet beszélni háborús terveiről. De ha háború lesz, „természetesen eleget teszünk kötelezettségeinknek”. A szocialista Lionel Jospin volt kormányfő ugyanakkor a BT-beli vétót tartaná a követendő útnak a Le Figaróban megjelenő cikke szerint.
Nehezítheti a franciák helyzetét, hogy a BBC információi szerint Hans Blix, a fegyverzetellenőrök vezetője szombaton leadandó jelentésében az áll, hogy az ENSZ-szel folytatott bagdadi együttműködés mértéke csak „nagyon korlátozott eredményeket” tett lehetővé eddig az iraki leszerelésben.
origo.hu
Több mint 150-szer hívták a tűzoltókat karácsony első napján
