A pedagógusoknak és a köztisztviselőknek biztosított számítógép-ellátási program, vagy az In-Forrás Kht. vizsgálata szinte rögtön a kormányváltás után megkezdődött. Mindezeket a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkársága, a KPMG Hungária Kft. nemzetközi auditorcéggel közösen végezte. Az auditorcég – mint arról beszámoltunk – idén januárban nyerte el az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 431 millió forint értékű megbízását: ezért a pénzért a hírközlési törvény módosításának előkészítését kell elvégeznie a cégnek három hónap alatt. A közpénzügyi államtitkárság feljelentést tett amiatt is, hogy az Informatikai Kormánybiztosság – aminek átvilágításában a KPMG vállalt meghatározó szerepet – nem ellenőrizte megfelelően a távközlési liberalizációhoz szükséges jogszabálycsomag elkészítését, az általuk felkért két ügyvédi iroda pedig olyan munkákat számlázott ki, amelyeket nem végzett el. Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentették Sík Zoltán korábbi informatikai kormánybiztost.
Az Orbán-kormány idején több mint 36 jogszabályt, 20 háttértanulmányt alkottak meg a korábban megbízott ügyvédi irodák bruttó 766 millió forintért, az európai uniós irányelveknek is megfelelően nyolc hónap alatt. Az egységes hírközlési törvény megalkotása 2001 júniusában megtörtént, a Miniszterelnöki Hivatal mellérendelt intézményeként – mint ismert – létrehozták az önálló Informatikai Kormánybiztosságot azzal a szándékkal, hogy a későbbiekben ebből a szervezetből alakuljon az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Az Informatikai Kormánybiztosság kvázi helyettes államtitkárságnak felelt meg, önálló jogosítványokkal és feladatokkal, valamint a hírközlési törvény végrehajtási utasításai között felhatalmazást kapott a szükséges miniszteri és kormányrendeletek megalkotására, a távközlés liberalizációjára.
Mivel jogalkotási tevékenységről volt szó, s a rövid határidő miatt közbeszerzési eljárásra nem volt lehetőség, először egy ügyvédi irodát, utóbb összesen négy irodát bízott meg az Informatikai Kormánybiztosság. A koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezésére pedig egy amerikai ügyvédi irodát kért fel a hivatal. A közbeszerzési törvény erre egyébként lehetőséget ad, így teljesen jogszerű volt az eljárás. 2001 júliusában megkezdődtek a tárgyalások az ügyvédekkel, ezt követően megkötötték a keretszerződéseket, amelyekben nem pontos összegeket, hanem keretszámokat adtak meg. Nemrégiben megjelent a sajtóban, hogy 550-550 millió forintot kapott két ügyvédi iroda, ám az összeg a valóságban ennél lényegesen kevesebb volt. A megbízott ügyvédek néhány szakértői irodát kértek fel a munkához szükséges háttéranyagok elkészítésére, s az ennek eredményeként létrejött több mint harminc jogszabály azóta hatályba is lépett.
Nagyon fontos volt a konceszsziós szerződések rendezése, mert például a Deutsche Telekom (DT) bejelentette, hogy több milliárd forintos kártérítésre tart igényt a magyar államtól. Ebben a konkrét esetben az ügyvédek elérték, hogy a DT elállt követelésétől.
A jogászok, szakértők a rájuk bízott munkát elvégezték, ám az kétségtelen, hogy mára jó néhány jogszabály, rendelet megérett a változtatásra. Ilyen például az internet-árszabályozásra vonatkozó rendelet, amely folyamatosan változik.
Ugyanakkor az új kormányzat nem az elvárásoknak megfelelően foglalkozik olyan jogszabály-alkotási kötelezettségekkel és felhatalmazásokkal, mint például a fogyasztóvédelem, vagy az egyetemes postai alappal kapcsolatos jogszabályok megalkotása. Ellenben koncepciókat gyártat, projektterveket és kockázatelemzéseket készíttet. A jelenlegi kormányzat azzal is vádolta az előző vezetést, hogy jogászokat vont be ezen feladatok elkészítésébe, miközben ők maguk is ugyanezt teszik. Ezen koncepciók kidolgozására három hónapot adott a jelenlegi kormányzat, bruttó 431 millió forintért. S az minden szakember előtt nyilvánvaló, hogy egy koncepció elkészítése töredéke annak a munkának, mint amit egy jogszabály megalkotása jelent.
OTP Bank Pick Szeged
A Szeged vezetőedzője tudja a receptet a Veszprém trónfosztásához + videó
