Ausztria politikai életében hosszú ideig tabunak számított az előre hozott választások emlegetése, ám a jelek szerint ez mostanra megváltozott. A Unique Research közvélemény-kutató intézet által a Heute megbízásából készített friss felmérés sokkoló adatokat tárt a nyilvánosság elé: az osztrák választópolgárok bizalma drámai mértékben megrendült a jelenlegi vezetésben – hívja fel a figyelmet az Exxpress osztrák hírportál.
A „Dreierkoalition”, azaz a hárompárti kormányzat még egy éve sincs hivatalban, de a mézesheteknek nemhogy vége, el sem kezdődtek. A megkérdezettek 43 százaléka szerint nincs értelme 2029-ig, a ciklus végéig húzni az időt, és tiszta vizet kellene önteni a pohárba. Ez az arány ugyanakkor lényegében megegyezik azokéval, akik a kormányzás folytatása mellett tennék le a voksukat, ami egyértelmű politikai patthelyzetet, de még inkább bénultságot jelez.
A számok mélyére ásva világosan látszik, hogy az elégedetlenség motorja a jobboldali, szuverenista tábor. A Szabadságpárt (FPÖ) szavazói körében az új választások követelése nem egyszerű vélemény, hanem elemi erejű igény:
92 százalékuk akarja azonnal meneszteni a jelenlegi kabinetet.
Ez az adat hűen tükrözi azt a frusztrációt, amelyet a nemzeti érzelmű osztrákok éreznek, miután pártjukat – a választási sikerek ellenére – politikai karanténba zárták, és egyfajta „cordon sanitaire” alkalmazásával kiszorították a kormányzásból. A mindössze öt százaléknyi FPÖ-szimpatizáns, aki szerint a jelenlegi kormánynak ki kellene töltenie a mandátumát, elenyésző kisebbségnek számít.
Ugyanakkor a válság nem korlátozódik az ellenzékre; a repedések már a kormánypártok bázisán belül is megjelentek. A szociáldemokrata SPÖ táborában minden negyedik szavazó (25 százalék) támogatná az előre hozott voksolást, ami rendkívül magas arány egy kormányzó párt esetében. De még a Néppárt (ÖVP) és a Zöldek híveinek körében is közel 20 százalékos az elégedetlenség.
Úgy tűnik, a koalíciós kompromisszumok és az ideológiai katyvasz a kormánypártok saját választóit is elbizonytalanította.
A felmérés demográfiai bontása is érdekes társadalmi törésvonalakra világít rá. Míg az érettségivel vagy diplomával rendelkezők többsége (58 százalék) ragaszkodik a status quóhoz és elutasítja az új választásokat, addig az alacsonyabb végzettségűek, a kétkezi munkások és a társadalom gerincét adó rétegek fele (50 százalék) változást akar. Hasonló a helyzet a korosztályok tekintetében is: a legaktívabb, 30 és 59 év közötti generáció fele már most az urnákhoz járulna, míg a 60 év felettiek óvatosabbak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!