Hogyan fonódott össze a Tisza Párt adatbotránya az amerikai–ukrán hadiipar kibermaffiájával?

Akár súlyos nemzetbiztonsági aggályokat is felvethet a Tisza tavalyi, példátlan adatszivárgási ügye. A Magyar Péter vezette párt ugyanis a Tisza világ applikáció fejlesztését és üzemeltetését olyan ukrán–amerikai IT-hálózatra bízta, amely nemcsak a digitális gazdaságban, hanem a háborús infrastruktúrában is érdekelt szereplőkből áll. Olyan rendszerről van szó, amely a Biden-adminisztráció idején szorosan kapcsolódott az amerikai állam kiberbiztonsági és hírszerzési struktúráihoz, miközben Ukrajnában a hadiipar és a rendészet informatikai infrastruktúrájának szerves részeként működött. Mindez világosan kirajzolódik a Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb jelentéséből.

Tavaly év végén a Tisza világ nevű mozgósító applikációból több mint kétszázezer, zömmel magyar állampolgár – egyben választópolgár – személyes adatai váltak nyilvánosan hozzáférhetővé. Nevek, telefonszámok, e-mail-címek, lakcím- és helymeghatározási adatok kerültek ki ellenőrizetlenül. Ez önmagában is súlyos adatvédelmi botrány. Az ügy háttere azonban ennél jóval mélyebb és sötétebb rétegeket érint – mutatott rá friss jelentésében a Szuverenitási Hivatal.

A dokumentumból kiderül, hogy a kiszivárgott adatbázisban adminisztrátori és tesztelői jogosultságokkal bíró olyan személyek is szerepelnek, akik az FS Group kiberbiztonsági cégcsoporthoz és a PettersonApps szoftverfejlesztő vállalathoz kötődnek, azok alkalmazottai. Az odesszai FS Group és a PettersonApps nem egyszerű, ártalmatlan IT-cégek. Az FS Group esetében tudatosan felépített, az Egyesült Államok hírszerzésnek érdekkörébe tartozó, kétlépcsős céghálóról beszélhetünk. A vállalat egyik ága, az FS Group Development közvetlen amerikai tulajdonba került: kizárólagos tulajdonosa a pennsylvaniai székhelyű Qintel. Eközben az FS Group ukrán entitása továbbra is sorra nyeri az ukrán állami megrendeléseket a rendészeti és nemzetbiztonsági szektorban. Ez a konstrukció pontosan azt szolgálja, hogy az amerikai kibertechnológia és az ukrán állami infrastruktúra összeérjen, miközben a politikai és jogi felelősség elmosódik, átláthatatlanná válik.

Találkozik az amerikai és az ukrán hírszerzés

A Szuverenitásvédelmi Hivatal rámutatott, hogy az FS Group nem civil piaci beszállító. Az ukrán államtól elnyert szerződései például kiberbiztonsági incidensek kezelésére, behatolástesztekre és rendészeti rendszerek védelmére irányultak. Megrendelői között találjuk az ukrán belügyminisztériumot, rendőrséget, energetikai szektort és jegybankot is. A cég szorosan beágyazódott az IT Ukraine Association hálózatába azon az ernyőszervezeten belül, amelyen keresztül az ukrán állam és külföldi partnerei koordinálják a háborús időszak informatikai fejlesztéseit. Az FS Group vezérigazgatója éveken át az ukrán belügyminisztérium bűnügyi elemzőjeként dolgozott. Ez nem startupvilág, hanem a nemzetbiztonsági ipar belső köre.

Az amerikai kapcsolat sem politikai túlzás, hanem – a hivatal jelentése szerint – szerződésekkel igazolt tény. A Qintel több mint tizenegy millió dollárnyi finanszírozást kapott az amerikai titkosszolgálattól a CrossLink nevű kiberfelderítő és elemző platform fejlesztésére. Ez a rendszer nem egyszerű adatgyűjtő szoftver, hanem egy olyan eszköz, amely nyílt online forrásokat köt össze belső, állami adatbázisokkal, folyamatos digitális nyomkövetést tesz lehetővé. A CrossLink kormányzati, úgynevezett „Deep” verziójához az ukrán rendőrség is hozzáfér, az üzemeltetésben pedig az FS Group vesz részt. Itt találkozik operatív szinten az amerikai és az ukrán hírszerzési apparátus. A 2027-ig érvényes szerződéseket még a Biden-adminisztráció kötötte, a platform pedig a mai napig használatban van.

Nem kispályás figurák

A Qintel vezetői névsora önmagáért beszél. A céghez kötődik volt FBI-ügynök, a National Security Agency egykori igazgatója, valamint az amerikai United States Cyber Command korábbi parancsnoka is. Ezek nem kispályás figurák, hanem a digitális hadviselés legfelső szintjeiről érkező, célzottan a magánszférában továbbszolgáló szereplők.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a PettersonApps sem marad le ebben a láncban. A vállalat az ukrán állam által létrehozott Diia City program tagja, amely kvázi off-shore adózást, rendkívül rugalmas foglalkoztatást és állami védelmet biztosít a hadi-IT szektor szereplőinek. Ez a konstrukció kifejezetten arra szolgál, hogy az informatikai kapacitásokat háborús körülmények között gyorsan és ellenőrizhetetlenül lehessen mozgósítani. A PettersonApps ebben a környezetben működik, miközben nyíltan részt vesz ukrán katonai és félkatonai egységek technológiai támogatásában, többek között drónok és robotikai eszközök beszerzésében. Az alapító-vezérigazgató, Oleg Petrovics Ostroverk nyíltan a Zelenszkij-féle ukrán kormányzat híve, a cég és annak munkavállalói fegyvereket – például felderítő, harci drónokat – és katonai felszereléseket is küldenek a frontra.

Neonáciként számon tartott ukrán katonai egység

A cég által támogatott alakulatok között szerepel a korábban Da Vinci Farkasai néven ismert, ma önálló rohamezredként működő Da Vinci ezred, amelyet radikális, szélsőségesen nacionalista, egyes források szerint neonáci egységként tartanak számon. Az egység az ukrán fegyveres erők kötelékében harcol, ugyanakkor múltja és az általuk használt jelképek miatt rendszeresen kerül kritikák kereszttüzébe.

A PettersonApps katonai eszközbeszerzéssel foglalkozó alapítványokkal is kapcsolatban áll, így például a Sternenko Community Funddal, valamint a Defense Robotics UA-val, amely az ukrán fegyveres erők számára drón- és robotikai rendszerek fejlesztését segíti. A cég vezetője, Ostroverk ez utóbbi szervezet felügyelőbizottságában is szerepet vállal.

A Tisza és az ukrán vezetés érdeke azonos

A hivatal jelentéséből az olvasható ki, hogy a Tisza Világ applikáció digitális hátterében nem ártatlan alvállalkozók, hanem egy olyan ukrán–amerikai hálózat működhetett, amelyek egyszerre kapcsolódnak az ukrán állam hírszerzési-rendészeti struktúrájához, hadiipari informatikai projektekhez és amerikai katonai-hírszerzési kibertechnológiákhoz. Amennyiben ezek a szereplők ténylegesen hozzáférhettek több százezer magyar választópolgár személyes, kapcsolati és helymeghatározási adataihoz, az túlmutat az adatvédelmi jogsértésen. Ezzel a Tisza Párt egy titkosszolgálati, hírszerzési háttérrel rendelkező külföldi cégek számára is hozzáférhető, rendkívül értékes, pontos elemzésekre, szolgálati műveletek kivitelezésére is alkalmas adatállományt hozott létre és szolgáltathatott ki ukrán és amerikai szereplőknek. Ez már nem technológiai vagy adatkezelési kérdés, hanem Magyarország szuverenitását és nemzetbiztonságát érintő kockázat.

Mindezekből pedig akár az a következtetés is leszűrhető, hogy a cél egyértelmű: ukrán szereplőkkel együttműködve hírszerzési eszközökkel befolyásolni a magyar választásokat. Azt pedig már a hazai közélet nem egy szereplője elmondta, hogy a jelek szerint Magyar Péter és a jelenlegi ukrán vezetés érdekei a magyar belpolitikában egyértelműen egy irányba mutatnak: a nemzeti, szuverenista kormány megbuktatása és Magyarország kiszolgáltatása a brüsszeli háborúpárti elit elvárásainak. Ezt pontosan alátámasztja a volt ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba korábbi nyilatkozata is, amely szerint „jelenleg mindenki azért imádkozik és gyújt gyertyákat a templomban, hogy a magyar miniszterelnök elveszítse a következő választásokat”.

S ha még mindez nem lenne elég, néhány napja Bajnai Gordon jelentkezett be „királycsinálóként” Magyar Péter mögött. Az a Bajnai, akihez az a DatAdat cégcsoport köthető, amely a 2022-es országgyűlési választás idején a guruló dollárok-botrány egyik főszereplője volt. Ám hiába próbáltak külföldről beavatkozni a magyar voksolás eredményébe, a több milliárd forintnyi tengerentúlról érkezett dollár nem hozta el a patrióta magyar kormány leváltását.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Havran Zoltán)