Létkérdés az ökogazdálkodás

Közép- és Kelet-Európában még sok a hiányosság a természetvédelem és a környezetgazdálkodás területén, de – szemben a nyugati demokráciákkal – ebben a térségben még érintetlen a természet nagy része – értékelte lapunknak tapasztalatait Rob Wolters, az Európai Természetvédelmi Központ (ECNC) ügyvezető igazgatója, aki szerint hazánknak a jövőben az idegenforgalom fejlesztése érdekében integrált módon kellene kihasználnia és védenie természeti értékeit.

Nagyon fontos, hogy Nyugat-Európa hibáit ne ismételjék meg a közép- és kelet-európai országokban – hangsúlyozta Rob Wolters, aki példaként említette, hogy manapság Európa fejlettebb államaiban több milliárd eurót költenek arra, hogy átalakítsák az intenzív agrárgazdálkodást, és egy természetközelibb, integrált mezőgazdaság jöhessen létre. Az ügyvezető súlyos gondnak tartja, hogy a magyar gazdák nem kapnak elég pénzt arra, hogy fenntartsák a természeti értékeket és megóvják a magyar tájat, pedig szerinte meg kell találni azokat az új módszereket, amelyekkel az agráriumból élőkhöz közvetlenül eljuthatna az ökológiai és gazdasági egyensúlyból kialakult jövedelem. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés, a gazdálkodás és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartását a különféle szabályozók mellett az európai uniós finanszírozási politika támogatásával lehet elérni. A közép- és kelet-európai országok számára azonban szerinte létfontosságú az is, hogy az európai uniós közös mezőgazdasági politika kiegészüljön egy vidékfejlesztési programmal, amely egyensúlyt teremt a gazdasági érdekek és a természet védelme között.
Magyarországnak például az alacsony intenzitással végzett, integrált ökogazdálkodást kellene támogatnia, amely egyensúlyt teremt a gazdálkodás, a kultúra és a természet között, ugyanakkor megélhetést is biztosít a helyieknek – emelte ki Rob Wolters.
A határainkon túl tapasztalható, Magyarországra is veszélyes környezetszennyező tevékenységekről szólva a szakember kiemelte, hogy Kelet-Közép-Európában megfelelő környezetvédelmi normák kialakítására van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a tiszai ciánszennyezéshez hasonló esetek. A helyi lakosságnak ugyanakkor alternatívákat kell kínálni, ha olyan területeken dolgozik, ahol a saját egészségét vagy a természetet veszélybe sodorhatja.
Az utóbbi időben tapasztalható belterületbe vonásokról és az önkormányzatok természetromboló városfejlesztési politikájáról szólva az igazgató nagyon fontosnak nevezte, hogy a helyi települési vezetők tudatában legyenek annak: elengedhetetlen egyensúlyt kialakítani a helyi természet- vagy tájjellegű sajátosságok és a gazdasági növekedéshez szükséges fejlesztések között. Hozzátette: az ECNC úgy igyekszik segíteni a helyi önkormányzatoknak, hogy megpróbál pályázatok útján pénzügyi támogatást nyújtani a természeti értékek megőrzéséhez.
Az igazgató rámutatott: a jó projektek kialakításában és a jó pályázatok megírásában az ECNC magyarországi képviselete is segít, de a pályázónak jeleznie kell, hogy pontosan mi a célja a programnak.