Utolsó lehetőség Bagdadnak

Nagy-Britannia egyelőre nem akarja azonnali szavazásra bocsátani az előző nap benyújtott biztonsági tanácsi határozatot, mert még egy utolsó lehetőséget akar adni Iraknak a tömegpusztító fegyverek önkéntes leszerelésére – jelentette ki tegnap a brit kormányfő, aki szerint az iraki elnök még mindig megmentheti rezsimjét, ha vállalja az együttműködést.
Tony Blair a londoni alsóházban tett, napok óta feszült figyelemmel várt nyilatkozatában nem részletezte a szavazás halasztásának hoszszát, sem azt, hogy erről mikor született egyezség a javaslatot benyújtó három ország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Spanyolország között. Kijelentette ugyanakkor, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei egyelőre folytatják munkájukat, és márciusban újabb jelentést tesznek le a BT asztalára. Arra a német– francia–orosz javaslatra, hogy adjanak nyárig időt az ENSZ-fegyverzetellenőröknek az iraki tömegpusztító fegyverek felkutatására, Blair azt mondta: egyáltalán nem ez az ellenőrök feladata, és abszurd feltételezés, hogy a Franciaország méretű Irakban a helyi hatóságok segítsége nélkül az ENSZ emberei bármire is rábukkanhatnak.
Amennyiben Szaddám Huszein iraki elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb határozata nyomán sem szereli le tömegpusztító fegyvereit, csak azzal kerülheti el a háborút, ha száműzetésbe vonul – jelentette ki hétfőn Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki azonban ehhez hozzátette: kevéssé tartja valószínűnek ezt a végkifejletet.
Irak közben mérlegeli az ENSZ ellenőrei által kifogásolt Szamúd- rakéták megsemmisítését – közölte kedden az iraki elnök tanácsadója. Amer al-Szaadi tábornok újságírókkal beszélgetve kijelentette: a rakéták megsemmisítése „még megfontolás tárgyát képezi”. Szaddám Huszein elnök vitatja, hogy az Szamúd-rakéták hatótávolsága meghaladná az 1991-es ENSZ-határozatban megszabott 150 kilométert.
Tommy Franks tábornok, az Irak ellen tervezett amerikai invázió kijelölt parancsnoka szerint van még idő a háború kezdetéig arra, hogy megerősítse a rendelkezésére álló haderőt és megváltoztassa támadási terveit. A tábornok nyilatkozata előtt nem sokkal amerikai harci gépek bombáztak három mozgó iraki föld-föld rakétakilövő rendszert, amelyet az iraki hadvezetés az északi repülési tilalmi zónába telepített. A támadást azzal indokolták, hogy a fegyverek olyan helyen voltak, ahonnan veszélyt jelentettek Törökországra. Közben a háborús felkészülés megkövetelte első áldozatait: Kuvaitban lezuhant egy amerikai UH–60-as helikopter, négy katona halálát okozva.